Századok – 1935

Történeti irodalom - Domanovszky Sándor: József nádor iratai. II–III. k. Ism.: Varga Zoltán 460

TÖRTÉNETI IRODALOM. 471) büntetést vonhatnának maguk után, másrészt pedig tiltako­zott, a büntetés módját kifogásolva, a törvények és a nádori jogok megsértése ellen. Rámutatott arra, hogy reá, mint a rendek fejére tartozik az országgyűlési tárgyalások rendjére felügyelni ; ismertette az eszközöket, amelyek rendelkezésére állanak, hogy a tárgyalásoknál a nyugalmat, rendet, illendőséget és mérsékle­tet fenntarthassa ; majd megállapította, hogy Vay degradálása a nádori jogokat sértette meg azáltal, hogy az uralkodó a nádor kihallgatása nélkül és anélkül, hogy vele csak akaratát is közölte volna, a törvények előírásától egészen ellenkező úton, pusztán magán jelentésre intézkedett. A nádor gazdaságpolitikai tevékenysége abból az elvből táplál­kozik, hogy Magyarország önálló ország s önállósága a pragmatica sanctióban is megerősítést nyervén, következik, hogy joga van ahhoz, hogy egyenlő elbánásban részesüljön, érdekei pedig ne rendeltessenek más ország érdekei alá. A másik elv, amely a nádor gazdaságpolitikája kialakulását döntően befolyásolta, a gazdasági szabadság építő hatá­sába vetett rendületlen hite. Felülemelkedvén tehát azon az irány­zaton, mely a monarchia gazdasági életét csupán az örökös tar­tományok érdekének szempontjából volt képes vizsgálni, meggyőző­déssel harcolt azon törekvések ellen, hogy a kormány Ausztriának Magyarország érdekeinek háttérbeszorításával juttasson előnyöket. Küzdött azon kiváltságok ellen, amelyek birtokában az osztrák rendek a magyar borok külföldre szállítását megnehezítették. A kül­földre irányuló magyar kereskedelmet illetőleg figyelmet kívánna arra fordítani, hogy a vámok meghatározásában a magyar keres­kedelem ne csupán az örökös tartományokkal egyenlő elbánásban részesüljön, hanem a számos akadályra való tekintettel még bizonyos kedvezményeket is élvezzen. Sürgeti Ausztria és Magyarország között a vámvonal eltörlését, ebben az intézkedésben az általános jólét emelésének hathatós eszközét várja : meggyőződése szerint ennek hatására a nemzeti vagyon és gazdagság megsokszorosodásával együtt az állam bevételei is szaporodnának. A kiviteli tilalmak eltörlésétől azt reméli, hogy a verseny növe­kedésének és ezzel kapcsolatban az eladás biztonságának hatására nemcsak a termények ára emelkedne oly mértékben, hogy a termelő méltányos jutalmat nyerne, hanem az esetleg bekövetkező általános szükség rendkívüli eseteiben is az árak nagyobb ingadozását meg­akadályozván, a termelőt nagyobb szorgalomra ösztönözné s így a rossz években nagyobb készlettel rendelkezhetne. Megváltozna tehát a jelenlegi helyzet, amikor a kiviteli tilalmak életbeléptetése ós el­törlése váltakozván, az árak rövid idő alatt igen magasra emelked­nek és éppenoly gyorsan le is esnek. A nádor szinte a lelkesedés hangján emlékezik meg arról, hogy a közgazdasági intézkedések hatására Magyarország művelődése és gazdasági élete mily virágzás­nak indulna, az országban hány hasznos intézmény keletkezne. A fundus publicus felállítása, a belső közlekedést elősegítő új utak és csatornák építése, kereskedő társulatok alakulása és más hasonló intézmények volnának a következményei a magyar kereskedelem szabadságának és igen hosszú ideig áldva emlékezne az ország az uralkodó atyai kegyére, mely az örökös tartományok érdekét nem sértve, Magyarország virágzását és nemzeti gazdaságának nagyobb fokra jutását előmozdítaná.

Next

/
Thumbnails
Contents