Századok – 1935

Történeti irodalom - Balogh Jolán: Márton és György kolozsvári szobrászok. Ism.: Pigler Andor 457

TÖRTÉNETI IRODALOM. 471) Balogh Jolán : Márton és György kolozsvári szobrászok. (Erdélyi Tudományos Füzetek, 71. sz.) Cluj — Kolozsvár, 1934. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása. 8°, 106 1. és 38 kép. Alig van a magyar művészet történetének még egy olyan bonyolult kérdésektői ingov ínyossá tett területe, mint a prágai Szent György-szobor és az elpusztult nagyváradi királyszobrok mestereiről, a kolozsvári származású testvérpárról, Márton és György szobrászokról szóló fejezet. A problémák tömege három csoportra osztható. Mindenekelőtt tisztázásra vár a prágai Szent György-szobor stílustörténeti leszármazásának problémája, amelylyel szorosan összefügg a szobor eredetiségének, állítólagos részleges vagy teljes újraöntésének kérdése. A második problémacsoportba sorozható az elpusztult váradi királyszobrok rekonstruálása, míg a harmadik csoport a testvérpár származására, faji hovatartozására vonatkozik. E nagyjelentőségű kérdések felderítésére vállalkozik B. rendkívül széleskörű adatgyűjtésen és emlékismereten felépülő, a tényeknek és az eddigi feltevéseknek gondos kritikai mérlegelésével, új módszertani szempontok érvényesítésével készült tanulmánya. Középkori művészetünk sok ismert mesterneve, sajnos, ma is még csak puszta név, alaktalan árnyék: míg nem tudjuk fennmaradt műemlékekhez fűzni őket, viselőik nem emelkedhetnek a közelség, a személyes érintkezés varázsával ható művészegyéniségek sorába. A kolozsvári származású szobrásztestvéreket jobb sorsuk megőrizte e fantomszerű létezéstől; egyik főalkotásuk, a Szent György-szobor, ma is még, öt és fél évszázad után, beszédesen szól messzi távlatokba illeszkedő, nagyszabású egyéniségükről, kultúrájuk magyarságáról, külföldi kapcsolataikról, s hagyománytiszteletük mellett is művészi törekvéseik merész újszerűségéről. E néma és mégis oly sokról beszélő nyelvezet legavatottabb tolmácsa az előttünk fekvő tanulmány szerzője. Egyetlen, még oly jelentéktelennek látszó körülményt sem hagy figyelmen kívül, s sohasem mulasztja el az írott forrás tanúságát ellenőrizni, kiegészíteni a műemlék nyújtotta megismerésekkel. Hogy további következtetései számára biztos alapot készítsen, mindenekelőtt megcáfolja egyes cseh és lengyel kutatóknak azt a nézetét," hogy a prágai szobor nem Márton és György eredeti alkotása, hanem az eredeti után a XVI. században készült újraöntés volna. A technikai és stílustörténeti vizsgálatok kétségtelenné teszik, hogy a XVI. századi írott forrásokban említett sérülések után a szobrot nem öntötték újra, hanem csak kijavították, s a prágai várudvar dísze nem renaissance ízű átfogalmazása a magyar szobrászok alkotásának, hanem maga az eredeti, vagyis egyetlen fennmaradt hiteles alkotása a kolozsvári testvérpárnak. Az 1373-ban készült szobor a maga korának valóban rendkívüli művészi tette, de korántsem megmagyarázhatatlan deus ex machina. A szobormű egyes alkotóelemeinek, a kompozíciónak, a ló- és lovasábrázolásnak, a sziklás talapzatnak, a sárkánynak és a díszítményeknek előzményei