Századok – 1935
Értekezések - BARÁTH TIBOR: Magyar történet a francia középiskolákban 442
447 BAjRÁTH: MAGYAR TÖRTÉNET A FRANCIA KÖZÉPISKOLÁKBAN. és Lengyelország intézik. Megvilágítása csak nyugatos : „Magyarország visszahódítása — olvassuk1 — az európai egyetemes történet szempontjából is fontos dolog. Ez a tény jelzi ugyanis Ausztria keleti államainak kiindulási pontját. Ez a fegyvertény Ausztriát a Balkánon Oroszország ellenfelévé tette. Magyarország visszahódítása tehát az első lépés a Kelet felé való törekvések felé, a Drang nach Osten értelmében. E gondolatnak merész kibontakozása a XX. század elején történik meg s Ausztriát végül is tönkreteszi." A szatmári béke után következő kor logikája az oknyomozó történet értelmében arra van fölépítve, hogy az 1848-as forradalom kapcsán megismertesse a tanulóval azokat a hatóerőket, amelyek előbb a magyar-osztrák kiegyezést, utóbb Ausztria szétbomlását felidézik. Az 1848-as országgyűlés — írja A. Roubaud2 —, melynek többsége nemesekből állott, főleg a jogaiktól megfosztott földesuraknak kijáró kármentesítés megállapításával foglalkozott ; sőt mi több, számba sem véve a nem-magyar nemzetiségű népesség követeléseit, a magyar nyelvet az egész országban kötelező erőre emelte és tiltakozott Jellachich horvát bán törekvései ellen, aki honfitársai javára autonóm állam létesítésére gondolt." A németek és a magyarok — olvassuk a Malet—Isaac-féle tankönyvben3 — „mind a ketten a monarchia többi népe felett való hegemóniát követelték : a magyarok a szlovákok, románok, szerbek és a horvátok felett . . . Mindezek a népek egykor külön államot alkottak, a Cseh, a Magyar, a Horvát Királyságot, az Erdélyi Nagyfejedelemséget, stb." „A magyarok Jellachichot lázadónak tekintették, mert a déli szlávokat Zágrábba nemzetgyűlésre hívta össze."4 „A bécsi király 1848 áprilisában engedett : Magyarország (Hongrie) magyar állammá (Etat magyar) lesz, de nem adja meg Hungária más nemzetiségeinek a szabadságot."5 „Kossuth a magyar kormánnyal a Tisza mocsarainak központjába, Debrecenbe menekült."6 A forradalom végül is rosszra fordult : „A magyarok elvesztették Budát, Temeswart (sic), Komorn-t (sic). Görgey, ez a betolakodott és a magyarok közt nem kívánatos német, Világosnál kapitulált."7 -,,A magyarok csak későn kaptak észbe, ami kőris a nemzetek egyenlőségét kihirdették. Seregüket Timichoaranál (sic) megverték, a többi haderő pedig Arad közelében, Világosnál letette a fegyvert. A tizenhárom magyar tábornokot fölakasztották." „A magyarok az erdélyi" (értsd: oláh) „felkelést a legnagyobb kegyetlenséggel elnyomták, 4000 románt 1 A. Malet—J. Isaac i. m. 300. 1. 2 Roubaud, A. : Histoire contemporaine depuis le milieu du XIXe siècle. Paris, 1932, A. Colin, 49. 1. 3 A. Malet—J. Isaac : Histoire contemporaine depuis le milieu du XIXe siècle. Paris, 1929, Hachette, 97. 1. 1 U. a. 94. 1. 6 Ancel, J. : Histoire contemporaine depuis le milieu du XIXe siècle. Paris, 1933, Delagrave, 15. 1. 6 A. Malet— J. Isaac i. m. 94. 1. és J. Ancel i. m. 17. 1. 7 Champagnol, J. : Histoire contemporaine, 1848—1928. Paris, 1928, G. Beauchesne, 20. 1.
