Századok – 1935

Értekezések - MENDÖL TIBOR: Gazdaság- és településtörténet a francia földrajzban 428

436 ILENDÖL TIBOR. Mindez a geográfus panasza, nem a történészé, hiszen a múltbeli adatoknak teljes időkeresztmetszetekké való kikerekítése révén adódó anyagtöbbletet csupán a földrajz tekintheti idegen tehernek ; a történelem azt éppen ellenkezőleg, ajándék gyanánt könyvelheti el. Egészen más az, amit a történész hiába keres a táj monográfiák mult időkről szóló fejezeteiben. Ezek nem az illető kor gazdaságtörténeti, hanem gazdaságföldrajzi képét nyújtják s ennek megfelelően az egykorú gazdasági élet : a termelés és fogyasztás, a birtokviszonyok, a népesség szociális helyzete, a tér gazdasági kihasználása és a településviszonyok ábrázolásában a kollektív, a materiális és konkrét, a térbeli és tájrajzi elemeket hangsúlyozzák, éppúgy, mint ahogy azt a monográfiák szerzői a jelen gazdaságföldrajzi képének megrajzolásánál teszik. A történeszt a gazdasági élet egész szellemi légköre és háttere, a működésének szabályozására alkotott egykorú jogszabályok, sőt kimagasló egyéniségek vagy társadalmi osztályok gazdasági koncepciója, törekvései és tervei önmagukban és attól függetlenül is érdeklik, hogy vájjon a tényleges gazdasági élet igazodott-e azokhoz, vagy sem. A táj monográfiák Íróját a gazdasági élet csak a maga konkrét és materiális valóságában foglalkoztatja. Egy jogszabály és annak esetleg mélyebb, a korszellemben gyökerező motiváltsága tökéletesen közömbössé válik számára, mihelyt rájön, hogy azt a valóságban egyáltalán nem vagy csak aránylag ritkán tartották be s a kérdést addig sem önmagáért, hanem csupán mint a valóságos állapotok egyik megmagyarázóját, mellékesen méltatja figyelemre. Az ábrázolás kiemeli a térpas laissé de trace, et dont les autres se prolongent directement dans le présent (d'où quelques répétitions inutiles)". U. a. XXXV. (1926), 365. 1. Ennek ellenére igen nagy azoknak a regionális monográfiáknak a száma, amelyekben valamely elmúlt kor gazdasági viszonyairól külön fejezet szól. így például Cavaillès, H. : La vie pastorale et agricole dans les Pyrénées des Gaves de l'Adour et des Nestes (Paris, 1931.) c. könyve egyik fejezetének „L'exploitation ancienne" a cime s a mult ismertetésében visszamegy a középkorig. Meynier, A. : Ségalas, Levézou, Châtaigneraie (Auriilac — Paris, 1931.) c. művének egyik fejezete „La vie rurale au XVIIIe siècle" címet viseli s a szerző a XVIII. századnál régebbi időkre nem is tekint vissza. Tulippe, O. : L'habitat rural en Seine-et-Oise. Essai de géographie du peuplement (Liège, 1934) című s a francia nyelven oly ritkán megjelenő településföldrajzi tanulmányok műfaját képviselő, tehát módszertanilag is érdekes munkája különböző kiadatlan források aprólékos kiértékelésére támaszkodva rajzolja meg bizonyos számú kiválasztott falu település- és birtokviszonyainak a százéves háborútól a jelenkorig egymás után sorakozó időkeresztmetszeteit. Deffontaines, P. : Les Hommes et leurs travaux dans les pays de la moyenne Garonne (Lille—Paris, 1932) c. könyve viszont azt a furcsa sorrendet követi, hogy először a jelenről szól. azután a XIX, XVIII., majd a XVII. századról. Mindez csupán néhány kiragadott példa ; ha valamennyi a multat is felölelő regionális monográfiáról meg akarnánk emlékezni, a felsorolást még sokáig kellene folytatnunk.