Századok – 1935
Értekezések - SZENT-IVÁNYI BÉLA: A pietizmus Magyarországon - 414
422 SZENT-IVÁN VI BÉLA. osztoztak a püspök pietista ellenes felfogásában. Ilyen volt Binder Mihály, a schelki esperes, Lang Mihály szászsebesi (Mühlbach) lelkész és a hasonló nevü kosdi esperes. Ilyen körülmények között kaphatott az erősen kompromittált Dietrich János 1708-ban Halléban tanuló öccse, András a püspök szomszédságában lelkészi állást. Pietista kör alakult ki Brassóban is. Fronius nem akadályozta Halle látogatását. Gaizer Simon Christoph városi hivatalnok vezetése alatt 1711-ben nagyobb összeget gyűjtöttek, hogy Haliéból könyveket rendelhessenek. Amint Franckehoz írt leveléből értesülünk, Arndt, a puritánus Bayly, Spener, Freylinghausen és Müller könyvei, melyek Teutsch révén kerültek Brassóba, elterjedtek és maga Fronius is támogatta terjesztésüket. Gaizer sok időt töltött külföldön, 1695-ben Wittenbergben járt és innen a pietizmus iránti ellenszenvvel tért haza. Csak hazatérte után ébredt fel vonzódása a pietista írások révén Halle iránt. Fronius, úgy látszik, kedvelte, mert katekizmusában három énekét közli. A világiak között később is akadtak a pietistáknak támogatói. Ilyen volt az 1712-ben Halléban tanuló Neidel Kristóf, a későbbi városi tanácsos és városbíró ; az 1726-i zsinaton, midőn a brassói papságot tévtanok hirdetésével vádolták, védelmébe vette a megtámadottakat. Halle látogatói közül sokan vittek vezető szerepet a városban. Barbennius János sok embert vonzott magához, tömegesen felkeresték prédikációit és nevét 1726 óta pártnévként emlegetik. A barbennisták Graffius szerint veszedelmes konvertiták voltak. Filstick János Halléban (1706) bensőséges barátságba került Franckeval, melyet később is fenntartott vele. 1720-ban a brassói gimnázium rektora lett. Halléban barátságot kötött volt Bél Mátyással is. Volt hallei iskolatársa Tartler Márk, szintén a városi gimnáziumban tanított. 1734-től 39-ig városi pap volt, azután 1751-ig Prázsmáron működött, majd ismét Brassóba került. Halotti beszédeiben az édeskés pietista szentimentalizmus erősen érvényesült.1 Hasonlít hozzá Rauss Lukács, az 1729—34 közötti lelkész. Tartler András Haliéból való hazatérte után a fiatal pietista papsághoz Csatlakozott, később a város intézői közé került. Tartler Tamást maga a városi pap, Neidel Pál küldte ki 1717-ben Haliéba. Később a brassói gimnáziumnál működött, majd 1744-ben rektor lett, 1751-ben Tartler Márkot követte a prázsmári gyülekezet vezetésében. 1718-ban2 Honterus Jánost, a nagy erdélyi reformátor utolsó 1 Pukánszky B. : i. m. 265—66 1. 2 Filstick J. : lev. 1717 aug. 19. Staatsb. Bellin.
