Századok – 1935

Értekezések - SZENT-IVÁNYI BÉLA: A pietizmus Magyarországon - 414

A PIETIZMUS MAGYARORSZÁGON. 419 egyes evangélikus papok a nagyszebeni Voigt tanár és társai ellen is felléptek." Egyúttal kéri, hogy birodalmában ne akadályozza a haliéi egyetem látogatását.1 A nagyszebeni tanárok elűzése után a Teutsch-sal szoros baráti viszonyban lévő Dietrich János lelkész ellen fordult Graffius. Dietrich a gróffal együtt ,,megtért"-nek érezte magát és igen szomorúnak találta az erdélyi vallási élet helyzetét. A bolkácsi (Bulkesch) gyülekezetnél bevezetett újításai : a házi ájtatoskodás és az új énekek hívták reá a püspök figyelmét. Szigorú vizsgálatot indíttatott ellene, melynek során előtérbe került a történelmi holt hit és az emberben kialakult élő hit közti különbség. A nagy vita­kérdés, mely a pietizmusnak vallásfejlődéstörténeti szem­pontból alapkérdése volt, így Erdélyben is alapos tárgyalás alá került. A Lutherrel való megegyezés biztos érzetében Dietrich a védelemből támadásba ment át a „merev könyv­hit" ellen, azonban ügyesen meghajolt mégis a zsinat fel­világosításai előtt és hivatalába visszahelyezték. A szászság egyházi és világi feje közti ellentét rövidesen nyilt kenyértörésre került. A püspök kedvetlenül látta, hogy Teutsch figyelmeztetései ellenére támogatja a hallei tanulókat. 1723-ban egy kéziratos gúnyiratban támadja meg és patrónusi jogaival való visszaéléssel, a papság véle­ményének semmibevevésével vádolja. Számos intelmet intéz a papsághoz, mely a nyilvános zsinatokon dogmatikai kér­désekben alávetette magát véleményének, habár nem osz­totta mindenki merev nézeteit. Az 1726-i zsinat már jelzi az erőviszonyok megváltozását. Halle irányában szelídebb felfogás mutatkozik. A püspök jelenlétében meri már a nagyszebeni Leonhardi kifejezni, hogyha valaki Német­országban jártában Hallét nem nézi meg, az olyan, mint aki Rómában járt és nem látta a pápát. A püspök dogmatikus támadásai is új irányba kanyarodnak ; már nem általában a pietizmust, hanem azokat az enthustasta áramlatokat támadja, mel yek a pietista körökben fejüket felütötték. Kétségtelen, hogy az erdélyi szász pietizmus színezetét erő­sen befolyásolta a misztikus, szeparatista mozgalmakból származó elvek elterjedése. Fleischer János medgyesi gimnáziumi rektor olyan eszméket kezdett terjeszteni, melyek Arnold Gottfried fele­kezetenfelüli indifferentizmusához állottak közel. A püspök anélkül, hogy a pietisták közé sorolta volna őt, szigorúan elítélte elveit. Azonban Teutsch és Dietrich sem állottak 1 Jekeli H. : Quellen ... i. m. 96 1. 27*

Next

/
Thumbnails
Contents