Századok – 1935

Értekezések - KRING MIKLÓS: Középkori jobbágyságunk szabad költözéséről 390

KÖZÉPKORI -JOBBÁGYSÁGUNK SZABAD KÖLTÖZÉSÉRŐL. 396 Dolgozatom elején rámutattam arra, hogy a jobbágyság végleges földhözkötése felé haladó fejlődés egy fokozatának tulajdonképen e formulának fellépését kell tartanunk ; hisz ehhez kapcsolódott a költözést akadályozó legtöbb ok és ürügy, amelyet mind felsorolni nem is tudnánk s amelyeknek összességét Mátyás 1486-i dekrétumának 39. pontja az „excogitata novitas" fogalmába sűrített, Ha most figyelembe vesszük a formula generális jellegét s azt a körülményt, hogy a XV. század végén, főleg 1492-ben mind szigorúbb intézkedések szólnak a jobbágyság szabad költözési jogával kapcsolatban, valamint, hogy ez intézkedésekkel parallel bontakozik ki a törekvés a jog kodifikálására a jogbizonytalanság ezer bajának megszüntetése céljából, akkor nem látszik alaptalannak, ha egy általános, folyton erősbödő jogi hatásra következtetünk, ami e korban alig lehetett más, mint római jogi. Nálunk a római jog ismeretéről pozitive csupán a XIII. század vége óta beszélhetünk. Az első magyar, akiről biztosan tudjuk, hogy a római jog alapos ismeretével tért haza Itáliából „István pozsonyi prépost, pápai káplán és választott kalocsai érsek, ki mintegy 1263-tól 1266-ig tanult Bolognában."1 III. András okleveleiben már a „canonicalium civiliumque . . . cognitores iurium" és „utrorumque iurium legitime sancciones"2 tekintélyére hivatkozik. A római jog hazánkban való elterjedésének egyes részleteit ma sem ismerjük. Kétségtelen, hogy Mátyás alatt a római jog hatása erősödött s hogy e hatás legszebb megnyilvánulása Werbőczy műve volt. Ezzel korántsem akarom a Tripartitumot egyenesen a római jogra visszavezetni, de hogy ennek sokat köszönhetett, azt még azok is kénytelenek elismerni, akik leghevesebben védelmezték a hazai szokásjogban gyökerező, speciális nemzeti jellegét. Talán Illés József jellemzi legjobban a római jog és Werbőczy viszonyát, amikor kiemeli, hogy ,,a római jog Werbőczynél elsősorban mint tudományos simító, formulázó, a szöveget szabatosító eszköz szerepelt a jogtételek megfogalmazásánál és definíciók felállításánál"3. A római jog hazánkban is tért hódított, ha recepciójára nem is került sor4

. Minden egyéb jogok alapját, ősforrását ismer-1 Pór A. : Adatok a bolognai és padovai jogegyetemen a XIV. században tanult magyarokról. Századok, 1897. 780. 1. 2 Wenzel : ÂTJO. X. 137. és 142. 1. 3 Bevezetés a magyar jog történetébe. Budapest, 1910. 154. 1. 4 Jellemző, hogy a magyar tudományos jogi irodalom művelése éppen azokkal a munkákkal indul meg, amelyek a római és a magyar jog összehasonlításával foglalkoznak. V. ö. Pauler T. : Adalékok a hazai jogtudomány történetéhez. Budapest, 1878. 6. 1.