Századok – 1935
Értekezések - UNGÁR LÁSZLÓ: A magyar nemesi birtok eladósodása 1848 előtt 39
A MAGYAR NEMESI BIRTOK ELADÓSODÁSA 1848 ELŐTT. 47 épségük veszélyeztetésével, lopva szoktak tölteni egy-egy hetet úgynevezett zsidó éjjeli menedékhelyeken, mindaddig, míg üzleti ügyeiket le nem bonyolították.1 Lassanként minden konkurrenciát megsemmisítve, a magyar nyersterménypiac egyedüli urai lettek. Az áralakulásra egészségtelen monopóliumot gyakorló helyzetüket sokszorosan fokozta hitelnyújtási tevékenységük, amit a legszorosabban összekapcsoltak terményvásárlásaikkal és így olyan előnyös helyzetbe kerültek a termelővel szemben, amely tőlünk Nyugatra már a régmúlté volt.2 A terményeit értékesíteni óhajtó birtokos legtöbbször kénytelen hozzájuk fordulni, egyrészt mert más vevőt nehezen talál, másrészt, mert esetleg sürgős szüksége van kisebb-nagyobb összegre, amit még lábonálló gabonájára, nyíratlan gyapjújára vagy eljövendő szőlőtermésére vesz fel. A megszorult birtokos terményeit olyan áron kénytelen átadni, amilyet a vevő kedve szerint szab, jóval a valóságos piaci árak alatt ; pl. a gyapjú q-t 10—15 forinttal, a búza q-t 30—40—50 krajcárral olcsóbban. Ehhez az első veszteséghez csatlakozott az adás-vételi szerződésben feltüntetett összeg egyrészének a hitelező által csalárd módon való visszatartása, ami a beírt vételár 5—10%-át is elérte. Egyéb kikötések : a kötelezvényben feltüntetett teljes árumennyiség elmaradása esetére kikötött vinculum, bánatpénz és végül az előleg után a szállítás napjáig fizetendő 12—15%-os kamat. A termelő a legritkább esetben tudott eleget tenni mindezen feltételeknek és az előálló hátralékokról váltót írt alá, egyszersmind terményeit több évre lekötötte. Ezzel azonban a kereskedő lett a birtoknak korlátlan és egyedüli haszonélvezője, míg a tulajdonos csak megtűrt személynek maradt meg a külső dekórum kedvéért.3 De nemcsak a közép-, és kisbirtokos, hanem a nagybirtokos is hasonló feltételek mellett jutott pénzhez. Pl. gróf Festetich László 1828-ban 80.000 ezüstforintot vesz fel ez évi gyapjútermésére a bécsi Biedermann-cégtől, s mivel a termés értéke az előlegnél jóval kisebb, a fennmaradt rész után a kamatokat még 1845-ben is fizeti.4 1 Horváth M. : Az ipar és kereskedés története Magyarországon. — Schäffer L. : A görögök vezetőszerepe Magyarországon a korai kapitalizmus kialakulásában. Bp. 1930. — Kálmán Ö. : A zsidók letelepedése a Jászságban. Bp. 1916. 2 Kuthy Lajos : Polgári szózat Kelet népéhez. Pest, 1841. 111. 1. 3 Hasonlókép foglalja össze a birtokos helyzetét a Magyar Gazda 1847. évf. 27. sz. „Haldokló gazdaság" (Életkép) c. cikk írója is. 4 Pest vármegye levéltára : Adósság betáblázási jegyzőkönyvek. 1828. : 267., 268., 269. sz. 1846. : 2507. sz.
