Századok – 1935

Szemle - Graf András: Antik hatások a korai bizánci irodalom etnográfiai tudósításaiban. Ism.: Kring Miklós 379

SZEMLE. 379 debb időközökben megújulható lexikonokra is, amelyekben az egyes tényekre, adatokra, részletkérdésekre nézve éppoly megbízható és színvonalas tájékozás foglaltatik, mint amilyen alapos bevezetést kaphatni bennük átfogóbb kérdésekben is, összefüggő problémacsoportok rendszeres tárgyalásában. A történetkutató, dolgozzék bár a vallási kérdésekkel látszólag a legkevésbbé összefüggő területeken, első renden és minden lépten-nyomon rászorul e két pompás kalauz segítségére, amelyekhez hasonló jellegűt, értékűt és modernségűt egyéb európai nyelveken nem kaphat, (még legjobban az angol protestáns Hastings-enciklopédia közelíti meg őket, de enynyire „upto-date" az sincsen már !). A gazdaságtörténész épp oly kevéssé mondhat le támogatásukról a kapitalizmus vagy a kommunizmus szellemtörténeti hátterének vizsgálatánál, mint ahogyan az orvostörténésznek is minduntalan segítségül kell őket hívni a neurózis és az okkultizmus szövevényes és rejtelmes világában. Arról nem is kell szólanom, hogy a jog-, az irodalom- és a művészettörténész mennyire reájuk van utalva. A legutóbbi a kitűnően összeválogatott gazdag képanyagért is különösen hálás lesz. A RGG2 használatát a rendkívüli gonddal és ügyességgel összeállított, 450 lapra terjedő Register még a kezdő kutatók számára is nagyban megkönnyíti ; befejezése után bizonyára a Lexikon is kap majd ilyet. A RGG2 külön érdeméül fel kell még jegyeznünk, hogy 1909— 1913-iki első, szintén öt kötetes, de valamivel mégis soványabb és registernélkiili kiadásához képest jelentékeny előnye dolgozótársi karának most már minden álláspontú (tehát nemcsak a liberálismodernista-vallástörténeti) prot., sőt nem is csak prot. tudósokból való kikerülése. A Lexikon ezzel szemben vallásfelekezetileg — mondani sem kell — szigorúan egységes, de ott meg éppen ennek a szigorú egységnek a következetes és polémia-nélküli keresztülvitele a tanulságos és tiszteletet gerjesztő. Történész számára elfogulatlanságra jobban ránevelő iskolát vallási ellentétektől tépett tudományos életünkben nem ismerek, mint ennek a két lexikonnak egyszerre való forgatását. Révész Imre (Debrecen). Graf András : Antik hatások a korai bizánci irodalom etnográfiai tudósításaiban. (KI. az Egyetemes Philologiai Közlöny LVII. (1933.) évf.-ból.) Budapest, 1933. 8°. 26 1. (Latin nyelvű kivonattal.) Nagy szorgalommal, lelkiismeretes kutatások alapján megírt értekezés, mely minden ízében magán viseli az önzetlen, komoly tudományosság bélyegét. Szerzője azt nyomozza, hogy a korai bizánci irodalom etnográfiai tudósításai az antikóval azonos szempontok alapján jöttek-e létre s így a bizánci etnográfia egyenes folytatása-e az ókorinak ? A történetszemlélet időnkénti változásához hasonlóan, vele párhuzamosan módosul az etnográfiai szemlélet is. Ennek minden időben vannak bizonyos szempontjai — a tudományos terminológia topos-oknak nevezi ezeket, — melyeknek gyakran torzító-tükrében hagyományozódik rég letűnt és ma is élő népek testi, lelki alkatának képe. Igen fontos ezeknek a toposoknak és átvételeiknek megismerése, mivel „az átvett szemponttal — legalább bizonyos mértékig — a tárgyi elem is együtt jár". G. beható vizsgálódások után jut arra az eredményre, hogy a bizánci etnográfia szempontjait az antik irodalomtól örökölte. Igen szeretnők, ha szerző tanulmányait a későbbi, VII. század utáni időkre is kiterjesztené s őstörténetünkre annyi fényt vető bizánci források megítélését újabb, biztos pillérekkel támasztaná alá. Egy megjegyzése, mely antik klisé nyomait fedezi fel a magyar krónikában, arra figyelmeztet, hogy az ilyen irányú