Századok – 1935

Szemle - Varga Zsigmond: A debreceni református főiskola nagykönyvtára írásban és képben. Ism.: Fitz József 368

368 SZEMLE. pontos és teljességre törő megállapításának. Ezt a nélkülözhetetlen előkészítő munkát végezte el a Szigeti Veszedelem útótörténetére vonatkozólag C. igen derekasan, lelkiismeretes filológiával. Felkutatta, összeállította és nagyrészt közölte az idevágó szövegeket, s így most már egybegyűjtve áll előttünk minden adat, amely a Szigeti Veszedelem közvetlen XVII. századi hatásáról, másolatairól, XVIII. századi „felfedezéséről", az átdolgozási szándékokról, új kiadása körüli eseményekről, s végül a XIX. századi nagy hatásáról Arany „Zrínyi ós Tasso"-jáig hírt ad. Munkáját elismerés illeti meg. S mint doktori dolgozat, jó készültségről tanúskodik. Joó Tibor. Bciitzky János : A magyar gabonakivitel története 1860-ig;. (Domanovszky S. : Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez. 2. sz.) Budapest, 1932. 8°. 151 1. A budapesti tudományegyetem művelődéstörténeti intézete szürketáblás köteteinek ez a száma is jó iskolázottságról és nagy szorgalomról tesz tanúságot. B. munkájából világos képet nyerünk a magyar gabonakivitel múltjáról, a középkortól egész 1860-ig, ahonnan a magyar gabona világkereskedelmi szerepét lehet számítani. Kitér amellett a belföldi gabonaértékesítés körülményeire is. Különösen tanulságos a munka első fele, amelyből megtudjuk, hogy a középkorban legfeljebb határszéli forgalomban lehetett szó nálunk külföldre irányuló gabonakereskedelemről, sőt különösen utóbb, a mohácsi vész utáni időkben, részben a gabonatermelésnek a háborús pusztulások miatt való csökkenése, részben pedig a várőrségek és a katonaság fogyasztása következtében igen sokszor nemcsak kivitelre nem jutott gabona, hanem az ország — főleg a nagy hadjáratok idején — egyenesen behozatalra szorult. B.-nek a magyar gabonakivitel XVIII—XIX. századi történetét tárgyaló fejtegetései már nem hatnak ennyire újszerűen, hiszen körülbelül köztudomású, hogy a bécsi udvar gazdaságpolitikája ebben az időben az osztrák tartományok érdekei szerint irányította a magyar terménykivitelt s így a gabona kivitelét is csak akkor engedte meg, amikor az örökös tartományok élelmezése már biztosítottnak volt tekinthető. B. most újabb kutatásokkal és számszerű adatokkal igazolja ezt a felfogást. Másrészt megtudjuk B. munkájából azt is, hogy a XIX. század közepéig kiviteli tilalmak nélkül sem vett volna a magyar gabonakivitel valami nagy lendületet, mert a közlekedési viszonyok olyanok voltak, hogy a nagy szállítási költségek következtében a magyar gabona rendes viszonyok között még a magyar tengerparton sem volt versenyképes. A magyar gabonának jövőt, értékesítési lehetőséget tulajdonképen a vasút hozott. Pleidell Ambrus. Varga Zsigmond: A debreceni református főiskola nagykönyvtára írásban és képben. Debrecen, 1934. Nvomta a Tiszántúli Könyv-és Lapkiadó r.-t. I. kötet : Szöveg. 8°. 228-IV 1. II. kötet : Képek. 2°. 103 tábla. A legörvendetesebb ebben a két kötetben az, hogy ilyen kiadvány a mai viszonyok között egyáltalán megjelenhetett. Kitűnő papírja, a bibliográfiái leírásokhoz szükséges többtípusú szedése, félezer költséges fényképes hasonmása, kétnyelvű szövege -— mindez rengeteg pénzbe került. S miután bibliofil természetű bibliográfiáról van szó, melynek kiadási költségei ma semmi körülmények között meg nem térülhetnek, tisztelettel hajlunk meg a kiadó nemes áldozatkészsége előtt. A kiadó maga a Református Főiskola Nagykönyvtára, amely évek óta gyűjtötte a megtakarításait, hogy belőlük ezt a munkát megjelentethesse. A könyvtárnak századok óta nagy hírneve van, hiszen a XVI. század közepe óta