Századok – 1935

Szemle - Soranzo; Giovanni: Acquisti e debiti di Béla IV. re d’Ungheria. Ism.: Banfi Florio 364

364 SZEMLE. a tendencia is állandó vezérszálként kibukkan minden oldalon, nem lehet eltagadni, hogy tudományos köntösben és elég kiterjedt forrás­ismerettel ír. Érdekes a székelyek eredetéről elfoglalt álláspontja is, amely Xenopol, Jorga, Opreanu stb. felfogásai után új orientációt jelent. Kónai András. Soraiizo, Giovanni: Acquisti e (leinti tli Béla IV re d'Ungheria. Aevum VIII. (1934) 343—356. 1. Milano. A dolgozat szerzője a milá­nói Kath. Egyetemen a modern történelem tanára, aki a tatárjárás miatt minket is érdeklő „II papato, l'Europa Cristiana e i Tartari" (Milano, 1930) c. munkájával értékes tanújelét adta az akkori magyar viszonyok példaszerű ismeretének, ezúttal IV. Béla vásárlásait doku­mentáló adóslevél felfedezésével és ismertetésével nyújt érdekes adalékot a kor gazdaság- és divattörténetéhez. A szóban lévő okmány a velencei Archivio di Stato egy pergamenlevele, nyilvánvalóan másolat a XIII. sz. közepéről, „Computus syr Vullamy quem dedit domino R(egi) in Suris (!) tempore Benedicti prepositi" címen tétel­szerű felsorolását nyújtja különféle árucikkeknek (bíbor, selyem, prémek, övek, kehely, ékszerek stb.), az azokért fizetett előlegek feltüntetésével, melyeket ugyanazon szállítótól és hitelezőtől külön­böző helyen (Suris, Potok, Vgaçha, Waçh, Syrmia, Zeloch, Bistrka, Semluhe, in silvis de Lompert, iuxta Goron), különböző alkalmakkor vásárolt a király a maga és családja, továbbá udvarának tagjai (archiepiseopo Colocensi, Chak bano, Comiti Demetryo, Magistro C. tavarnicorum, Magistro Johanni medico regis, M. ro Stephano, M. го Raynaldo eiusque fratri J(ohanni), M. ro Aiudo, stb. stb.), ven­dégei (nunciis de Pulgaria) stb. számára. Az adóslevél, mely dátum és kelet nélkül való, nem nevezi meg a királyt, s így megfejtésével S. a magyar viszonyok ismeretének ékes próbáját adta, felismerve a IV. Bélával való összefüggést. Támpontul az okmány címében lévő „Benedictus" szolgált, aki S. szerint azonos ama Benedekkel, aki 1240-ben mint budai prépost és kir. alkancellár, 1241-ben pedig mint székesfehérvári prépost szerepel, ós aki 1242 március 18-án „praepositus Albensis et aulae regiae cancellarius" címen kívül az „electus Colocensis" címet is viselte, azonfelül a király kíséretében volt annak 1241—42-i dalmáciai tartózkodásakor. Mindazonáltal az adóslevél nem tekinthető IV. Béla dalmáciai tartózkodása emlé­kéül, mert ez a Benedek, akinek kalocsai érsekké való kinevezési okmánya 1243 júl. 15-én kelt, S. szerint nem azonos az adóslevélben említett kalocsai érsekkel („Item in valore X. marcarum merci­monia archiepiscopo Colocensi") ; az utolsó tételek egyikében ugyanis újra előkerül („Benedictus prepositus Bude in domo Valterii") budai préposti minőségben, következéskép az okmányunkban említett kalocsai érsek nem más, mint Ugrin, aki e méltóságát 1219-től a mohi pusztán bekövetkezett hősi haláláig viselte. Nyilvánvaló tehát, hogy IV. Béla adóslevele a tatárjárást megelőző években eszközölt vásár­lásait dokumentálja. S. tanulságos fejtegetéseit az okirat pontos ki­adásával egészítette ki, melyhez csatolt bőséges jegyzeteiben meg­próbálkozott a többi személy- és helynevek megfejtésével is, de e tekintetben a szükséges segédeszközök hiánya miatt kevés siker kísérte próbálkozásait. Banfi Florio (Róma). Dupré Tlieseider. Eugenio: Un codice inedito dell'epistolario di S. Caterina da Siena. Bulletino dell'Istituto Storico Italíano e Archivio Muratoriano. 48.(1932.) 17—56. I. — U. a.: II probléma critico dclle Lettere di S. Caterina da Siena. U. o., 49. (1933.) 117—278. 1. Roma. Sienai Szt. Katalinnak Nagy Lajos királyhoz írt levele (Fraknói :

Next

/
Thumbnails
Contents