Századok – 1935

Történeti irodalom - Haumant; Emile: La formation de la Yougoslavie; XV–XXe siécle. Ism.: Lathó István 352

TÖRTÉNETI IRODALOM. 357 A magyar históriában járatos olvasó számára nem szükséges a felsorolt kijelentéseket helyreigazítani, hogy a szerb, a horvát és a szlovén népnek igen erősen kiforrt nemzeti egyénisége van, hogy a délszláv királyságnak semmiféle hagyományon nyugvó létjoga nincs stb. H. állításainak téves volta túlságosan is szembeszökő. Inkább arra törekszünk, hogy magyarázatát adjuk e kétségbeejtő és a francia történetírásra egyáltalán nem hfzelgő tákolmány létrejöttének. Szerző tudja, hogy Jugoszláviában szerb, horvát, szlovén, dalmát és macedóniai compartiment van. Tudja és előre bejelenti (XI. 1.), hogy e mozaik nem alkalmas egységes történetszemléletre, hogy a tények közt „lehetetlen helytálló szinkronizmust" felállítani. Megállapítja azt is, hogy Jugoszláviának nincs földrajzi egysége (2. 1.), hogy ez a királyság túlságosan „törékeny" (739. 1.), „védhetetlen" (738. 1.) s hogy mindez az „ország létalapja és tartóssága" szempontjából figyelemreméltó. Azaz szerző látja mindazokat a mozzanatokat, amelyekre munkája koncepcióját építenie kellene. Miért cselekszik mégis másképen? Tisztán politikai okokból : a szlávság a német törekvések ellen a legjobb gát, Franciaország természetes szövetségese, tehát minden módon erősítendő. Azaz történetírói nyelven szólva szerző megbízhatatlan munkás, aki az olvasót szándékosan félrevezeti.1 Mivel H. a jugoszláv történet francia „specialistája", müvének hatása széleskörű. Valamennyi francia író átveszi az általa terjesztett téves és ránknézve hátrányos szemléletet. Jaquin például, hogy mindjárt szemléltessük H. hatását, a jugoszlávizmus iránt érzett rokonszenvében mesterét is felülmúló buzgalommal ezt írja : A déli szlávok múltjának értelme örökös fájdalmas harc a szabadságért : az egységért ; „Jugoszlávia nemcsak életre való állam, hanem hosszú történeti fejlődés logikus eredménye" (7. I.).2 Az álszenteskedés sem hiányzik, mert neki is „legfőbb gondja a történeti igazság mindenekelőtt való tiszteletbentartása és a tények tárgyilagos előadása".3

Latlió István. 1 Az előszóban ezt olvassuk : „Különösképen azért várunk sok szemrehányást, mert a szerbeknek túlszép, vagy legalább is túlnagy helyet biztosítottunk (előadásunkban). Igaz is, folyton hangsúlyoztuk szerepüket. Továbbmenőleg e mű megírásával célunk csak az volt., hogy megmutassuk a jugoszláv nép egység felé való törekvését". IX. 1. 2 Jaquin, P. : L'effort yougoslave, Paris, Alcan, 1932. 3 Itt jegyezzük meg, hogy a párisi egyetem Szláv Intézetének általában minden tudományos munkásságában túlzott mértékben érvényesül a politikai szempont. Ezt a tényt a francia tudomány is beismeri és kiküszöbölésére törekszik. Olv. erre vonatkozólag La Science française, második teljesen átdolgozott kiadás. II. k. Paris, Larousse, 1933, 450. skk és főként 463. 1. A jelen 1935. évben Párisban a meglévő Szláv Intézettől függetlenül külön lengyel Tanulmányi Központ (Centre d'Etudes Polonaises) alakult, amely programmja szerint jelentékeny történettudományi munkásságot fog kifejteni. Az Intézet keretében kinevezett, valamint meghívott történészprofesszorok működnek.