Századok – 1935

Történeti irodalom - Schünemann; Konrad: Die Wirtschaftspolitik Josephs II. in der Zeit seiner Mitregentschaft. Ism.: Ember Győző 348

TÖRTÉNETI IRODALOM. 351 ország ellen fordult, hanem mert ekkor már érvényesültek a gazdasági liberalizmus elvei, amelyek a gazdasági életben minden támogatást elleneztek. Sch.-nak abban igaza van, hogy Mária Terézia uralkodása a magyar gazdasági élet fellendítését célozta. Azt is helyesen állapítja meg, hogy Borié az iparosításra is törekedett. Azt azonban nem említi, hogy csak olyan iparágak, olyan gyárak létesítését tartotta megengedhetőnek, amelyekből hátrány a birodalom többi országaira nem származhatott. Borié távozása után (1770) csak ez az óvatosság maradt meg a bécsi udvar gazdaságpolitikájában : a többi otszág gyáriparára káros gyárak felállítását Magyarországon minden módon meg kell akadályozni. Az iparfejlesztési törekvés, még olyan csonka formában is, ahogyan Boriénál jelentkezett, nem szerepel többé. Ezért már joggal vonható felelősségre a bécsi gazdaságpolitika. De Boriénak szemrehányást nem tehetünk, elfogultságot nem vethetünk szemére. Nem szabad elfelejtenünk, amit politikusaink és történészeink igen gyakran figyelmen kívül hagytak, hogy Bécsben Magyarországot nem nézhették külön egységnek sem gazdasági, sem politikai, egyáltalában semmilyen tekintetben sem. Ezen a ponton van a különbség a magyar és a bécsi szemszög között. A magyar szemlélet sohasem tekintette Magyarországot egy nagyobb egység az egység többi részéhez alkalmazkodni köteles tagjának. Énnek a szemléletnek állami önállóságunk nagyon sokat, nyugodtan állíthatjuk : létét köszönheti. Távol áll tőlünk, hogy ezt a szemléletet elítéljük, bár nem tagadhatjuk, hogy túlzásai olykor nem váltak a nemzet hasznára. Nem eshetünk azonban abba a hibába, hogy a bécsi államférfiak működését is a magyar szemlélet alapján ítéljük meg vagy el. Ha Magyarországot önálló gazdasági egységnek tekintjük, a bécsi udvar vétkes mulasztást követett el, amikor megakadályozta a magyar gyáripar kifejlődését. De Bécsben nem tekintették Magyarországot külön gazdasági területnek, benne az egész birodalom egy részét látták csupán. Más kérdés azután, hogy ezzel a résszel szemben megtettek-e mindent, ami az egésznek nem volt kárára? Borié erre törekedett, ezt határozottan állíthatjuk. De sem előtte, sem utána nem találkozunk ezzel a törekvéssel. Megint más kérdés, hogy Magyarország iránti rosszakaratból maradtak-e el ezek a törekvések vagy pedig a gazdaságpolitika általános hibái következtében, amelyek a többi társországot is hasonló mértékben sújtották. Ezek lehetnek egyedül azok a szempontok, amelyek alapján a bécsi udvar gazdaságpolitikáját s általában egész magyar politikáját megértenünk és értékelnünk lehet és kell. II. József gazdaságpolitikájában trónralépése előtt, de azután sem találunk Magyarországgal szemben rosszakaratot. Sch. megállapításai után világos József gazdaságpolitikájának kialakulása. A 60-as évek elején, amikor először vett részt az államtanács ülésein, még nem volt határozott állásfoglalása. A merkantilizmus virágkora a monarchiában a 60-as évekre esett,