Századok – 1935
Értekezések - IFJ. VAYER LAJOS: Pázmány Péter ikonográfiája 273
A PIETIZMUS MAGYARORSZÁGON*. 331 Tolna és Baranya szétszórt és rendezetlen gyülekezeteit Szeniczei Bárány György szervezte meg. Fáradhatatlanul költözött egyik gyülekezetből a másikba. 1720-ban a felvidéki püspök, Kermann esperessé nevezte ki az általa életrekeltett és megszervezett esperességben. A nagyvázsonyi végvári egyházban 1714—18-ig működött. 1722-ben és 29-ben Sárszentlőrincen volt és itt érte a halál is 1757-ben. A pietisták példaadó munkájukkal gyorsan kivívott tekintélyét mutatja, hogy midőn a dunántúli evangélikusságot támogató híres Telekesi Török-család utolsó sarja 1722-ben elliúnyt, Vadosfán való temetésén, melyen 40 pap volt jelen, T. Sipkovics János, Torkos András, Miskey Ádám és Hajnóczi Dániel mondhatták el pietista gyászbeszédeiket (A cédrusfának siralmas esete. Lipcse, 1723). A dunántúli evangélikus élet e nagy gyászában nyilván olyanokat jelöltek ki maguk közül szónokokul, akik általános bizalomnak örvendtek. Mikor végre hosszú idő után a dunántúli kerület 1736-ban a szervezettség olyan fokára jutott, bogv superintendens-választásra gondolhattak, a pietista Torkos Andrást, Sartorius Szabó Jánost és Tóth Sipkovics Jánost jelölték püspöknek ; az 1742-ben végre megejthető választáson Tóth Sipkovics került a kerület élére. Perlaky József nemeskéri pap kifogást tett a beiktatás előtt ellene, mert egy lőcsei diák emlékkönyvébe azt írta : „Eruditio sine pietate nulla est", Fábri védelmező válasza az volt, hogy értené a vádat, ha ezt írta volna : „Theologia sine pietate nulla est". Esküjében — mint általában az esperesek ebben az időben — a Szentírás, az ágostai hitvallás és a szimbolikus könyvekhez való ragaszkodást ígér. A dunántúliak pietizmusuk miatt üldözést nem szenvedtek, de kerülték is e szó megvitatását. Wittenberggel is kapcsolatban és jóviszonyban voltak : Sartorius Szabó János 1729-ben mint a magyarok hites ephorusa kinn volt Wittenbergben és ott kiadott Lelki Óráját a szász királynak ajánlja, ,,aki az ortodox luteránusok mellett hűségesen kitart." Ez nem kétszínűség volt a részükről, hanem csupán az, hogy tisztában voltak eszméiknek jogos és helyes voltával. A pietizmus miatt komoly torzsalkodás nem volt a dunántúli kerületben. Tóth Sipkovics utódjául Perlaky Józsefet választják és az idős, beteges superintendens a kerületet Fábri Gergely támogatásával irányította. Halála után Fábri személyében ismét pietistát tettek püspökké 1750-ben. A vadosfai zavargás miatt azonban le kellett köszönnie. Új superintendent abban a reményben, hogy Mária Terézia meg fogja változtatni az ítéletet,
