Századok – 1935
Értekezések - IFJ. VAYER LAJOS: Pázmány Péter ikonográfiája 273
328 SZENT-IVÁN YI BÉLA. gosságra bocsáttatott Jénában \lA\-ben. A fordítás Vásonyi munkája, Bárány javította át, sajtó alá Sartorius Szabó rendezte és terjedelmes előszót írt hozzá. Az eddigi Arndtfordításoktól ez az előszó különbözteti meg elsősorban. Itt ugyanis Arndt jelentősége tudatosan is kifejezésre jut. Az „Igaz kereszténység" fogalmát programmszerűen határozza meg, mely ,,A Szent Lélektől megvilágosított, megtérített és megkereszteltetett ember szívének olyan tulajdonsága, mely szerint az igaz élő hitből és annak erejéből készen és örömest igyekszik az Isten akaratját cselekedni. . ." Megadja az igaz kereszténység gyakorlásának magyarnyelvű irodalmát is, mely legnagyobbrészt a győriek kiadásait tartalmazza. A „református uraimék" könyvei közül Bayly Kegyesség Gyakorlását ajánlja. Ismerteti Bél és Pekryné, Petrőczi Kata Sidonia Arndt fordításait és Miletztől nyert értesülése szerint említést tesz arról, hogy Pekry Lőrinc felesége példáján felbuzdulva, Arndt könyveit -— németül nem tudván — latinból kezdte fordítani, kéziratai Dániel Istvánné, Pekry Polixénia grófnőhöz jutottak. Tudatos eljárásának, melyet az eddigi fordítások gondos szemléje is jelez, praktikus célzatosságát jelzi annak hangsúlyozása, hogy a könyvet nemcsak olvasni, de követni is kell. A pietista áhitat érzelmi karakterének megfelelően értékeli a hangulat vallási jelentőségét. Az egyéni hangulat helyes értékelése menti meg az áhitat metodikus gyakorlásának követelésétől, bár a német példákat követve, a vasárnapokra és az ünnepekre a szöveget beosztja. Sartorius Szabó János, Bárány György és fia, János közösen készült munkája a görögből fordított Új Testamentum (Laubán, 1754). Feltűnő, de nagyon jellemző az Újszövetségre koncentrált pietista felfogásra, hogy mind a három pietista bibliafordítás : A Bélé, Torkosé és ez az Újszövetséget tartalmazza. A győriek elkészítik az Ószövetség fordítását is, de elsősorban ezt igyekeztek kiadni. Sartorius énekes- és imádságoskönyvet is ad ki Magyar lelki óra címen (Wittenberg, 1730), melyben a magyar evangélikus templomi énekek anyagát német és cseh pietista énekek átültetésével bővíti. Kiad egy bibliaidézet gyűjteményt kérdésekben és feleletekben a vallásoktatás céljára (H. n„ 1732). Luther Kis Katekizmusát ő is lefordítja (Wittenberg, 1733. Nürnberg, 1754). Pozsonyba való menetele előtt Győrött tanárkodott Tomka-Szászky János is. Rövid ideig itt működött Hegyfalusi György is, a Centijolia (1729) című verses imakönyv