Századok – 1935
Értekezések - IFJ. VAYER LAJOS: Pázmány Péter ikonográfiája 273
324 SZENT-IVÁNYI BÉLA. Haliéba irányítja, köztük Győr megye és Pozsony híres orvosává váló fiát is. 1709-ben adja ki Engesztelő áldozat, azaz öt részből álló Szent Lélekkel teljes áhítatos és buzgó imádságok című Swaidli Mihály győri kereskedő költségén Hallóban kinyomtatott imakönyvét. Francke közbenjárására gyorsan készültek el a nyomtatással, mert ő is átérezte annak szükségét, hogy végre a magyarnyelvű evangélikusok is imakönyvhöz jussanak. Költői érzékkel megírt szívből fakadó imáiban felismerhető az őszinte és közvetlen imádkozásra való példaadás célzata.1 A század végéig négy kiadást ért el. Ugyanekkor jelent meg névtelenül Halléban a Győri Katekizmus : Luther kis kátéja. Ez is több kiadást ért el. Az imakönyv és káté mellett nem maradt el a bibliának fordítása sem. Bélhez hasonlóan ő is csak az Újszövetséget fordította le és szintén görög forrásokat használt. A fordítás gyakorlati céljának megfelelően hátul ószövetségi részleteket és rövid imákat is közöl a papok részére. 1736-ban jelent meg Wittenbergben fiának, Torkos Józsefnek előszavával. Lelkészkedése alatt volt a felvidéki szerepléséről már ismert ifj. Aáchs Mihály egyideig az iskola rektora. Mellette működött eleinte mint konrektor Károlyi István, majd átvette tőle az iskola vezetését. A Dunántúlról fiatalon Selmecre került a Hellenbach-családhoz nevelőnek. Báró Hellenbach János Gottfried vele küldte Haliéba 1701-ben orvosnövendék fiát. Rövid győri tanárkodás után vidékre hívták lelkésznek. Ettől kezdve általános szokássá vált, hogy Győrből kerültek ki a vidék legjelentősebb papjai, Győr tekintélyének és a győri funkciókat betöltő pietista kör munkásságának általános elismerését jelezve. Torkos András munkatársa volt a győri iskolánál Tóth Sipkovics János is. A besztercebányai gimnáziumból került ki Haliéba. Itt két évet töltött és a neves Breithaupt tanárnál lakott. 1709-ben elhagyta Győrt. Öt követte a szintén rövid ideig itt tanárkodó, a Pozsony melletti Szent Györgygyei kapcsolatban már emlegetett Kis Péter. Hosszabb működést fejtett ki Vásonyi Márton. Már hallei tanuló korában támogatója volt Torkos Halléban készült kiadványainak. Az Engesztelő Áldozat „Előljáró beszédét" itt írta 1709-ben. Ugyanekkor megkezdte ő is a céltudatos fordító munkát. Még Halléban való tartózkodása alatt látott napvilágot két Francke fordítása : August Hermann Franckénak rövid és együgyű, de fundamentumos útmutatása. Halle, 1711. és Szent írás szerint 1 R. M. К. I. 1782.