Századok – 1935

Értekezések - IFJ. VAYER LAJOS: Pázmány Péter ikonográfiája 273

PÁZMÁNY PÉTER IKONOGRÁFIÁJA. 313 oszlopos templomra. A táj határozatlan, barnás-vörös színben tartott. A különben sötét háttér többi részét a bal sarokból elvont, sötétrózsaszínű, virágdíszekkel beszórt függöny takarja. Az alaktól balra barna, címeres terítővel letakart asztalon aranyos tintatartó, tollak, kék és rózsaszínbe kötött, címeres könyvek és feliratos papírlapok vannak. A karosszék támlája szürkés-fekete, a széken, valamint az alak lábai alatt lévő párnák rojtjai, a karosszék más díszeivel együtt aranyosak. Az előtér jobb alsó sarkában egymásrahalmozott, piros, zöld, barna, címeres kötésű könyvek, felülről a másodikból feliratos tekercs gördül ki. A padlózat zöld és sárga kockákból van kirakva. Az alak körülbelül természetes nagyságú, a karosszékkel együtt balra fordul. Fején az eddig ismertetetteknél alacsonyabb, bíborvörös quadratum, ugyanilyen színű a nyolc gombos pallium, a fehér gallér részletei mindkét oldalon látszanak, nyakában drágaköves kereszt függ. A superpelliceum leomlik a térdekre, két ujja is látszik, a szélein csipkés. A két kéz a karfákon nyugszik, a jobbkézben félig nyitott, kékeszöldbe kötött, sárga metszésű könyv. A lábakon bíborszínű topán. Az arcszín rendes, a szem világos szürkés-zöld, a szemöldökök és az orr erősen íveltek, majdnem megközelítik a Szelepcsényi-féle második portrét. A jobbfül nem látszik. A haj őszes, a bajusz és szakáll még sötét, feketés-barna. A képen a következő feliratok találhatók : Az oszlop talapzatán : „Eduard Spiro ft." Az asztalon lévő papírlapon : „Fundator Collegii Pazmaniani Vienensi Die 20 Septembris A. 1623 Facta." A jobb alsó sarokban, a tekercsen : „Hoc Petri Pázmány simulacrum — ut magnum Hungarorum antistitem — ac immortalem cognominis collegii statorem — redderet posteris conspicuum — e coaevo exemplari — Romae penicillo artifice efficto — desumi fecit. Josephus Kunszt — abbas B. M. V. de valle Weszprimiensi — E. M. S. canonicus collegii Pazmaniani rector — A. R. S. MDCCCXXXVIII." Rimely1

dicséri az adományozót és az adományt és elmondja a feliratból már ismert adatokat. A kép büszkén hangoztatott egykorú római eredetijéről azonban sem ő nem mond többet, sem másutt sehol sem sikerült bármit is kinyomoznunk. Ez a római eredeti nem lehet azonos már ismert római portrénkkal, sem egy másik, később tárgyalandó Pázmánnyal tévesen kapcsolatba hozott római portréval, ennek bizonyítása a képek összevetésével feleslegessé válik. A pazmaneumi második portré egykorú római eredetijének kérdése nyitott marad, mi csak az 1838-i másolattal foglalkozhatunk. A kép barokkos reprezentatív portré, a művész közepes tehetségű, bár nem tudjuk mit kell az ő, és mit a minta mesterének számlájára írnunk a kép művészi nívójának tipikus középszerűségéből. Bizonyos rutin mindenesetre meglátszik a festmény minden részletében. Ikonográfiái szempontból legfontosabb az említett, Szelepcsényi-féle máso-1 I. nn. 254. 1. „Rector Josephus Kunszt . . . munificentiam ejus, qui existimationis bonae Collegii semper studiosissimus erat, loquuntur . . . icon item Fundatoris immortalis, in oeco Rectoris appsnsa, cujus inscriptio laudes eam procurantis ipsa enunciat."