Századok – 1935

Értekezések - IFJ. VAYER LAJOS: Pázmány Péter ikonográfiája 273

PÁZMÁNY PÉTER IKONOGRÁFIÁJA. 297 epus Eccl : Metropol : Strigonien : Lociq eiusdem Comes Perpetuus Primas Hungar : Legátus Natus, S. C. Rq Mat : Summus & Secretarius Cancellarius Ac Consiliarius. &." A dekoratív keret alsó részében lévő felirat : „Purpura Virtutem, doctrinam scripta loquuntur ; Magnós magna decent : Utraque summa fuit." A dekoratív keret alsó részének az ovális belső kerettől balra eső, volútaszerű sarkában a szignatúra: ,,L. Kilian schalpsit." Maga a portré a Szelepcsényi-féle első portréval beállí­tásban teljesen egyezik, ezért csak az eltérő részleteket említjük fel : A palliumon csak a négy pár gomb van meg, a szemek nem egyenesen a szemlélőre néznek,1 de kissé bal­felé, a jobbszem más alakú, szögletesebb, mint a valamivel kisebb balszem, mindkettő világosabb. A jobbfül hegyesebb és a balfül részlete is látható. A baloldalon a hajrészlet éle­sebben látszik. Mindezek az eltérések a Szelepcsényi-féle első portré mindkét fogalmazásától fennállnak. Fontos és a Kilián-féle portré eredetére meghatározó azonban, hogy a quadratum alól középen kilátszó hajtincs itt megvan, tehát ez csak az első, pesti fogalmazással állhat kapcsolatban, minthogy a második, esztergomi fogalmazáson ez a részlet nem szerepel. Viszont azonban Kilián Lukács 1637-ben meg­halt, az első, pesti fogalmazás pedig szintén Pázmány ugyan­abban az évben bekövetkezett halála után készült. így tehát Kilián metszete a Szelepcsényi-féle első portré egyik Szelep­csényitől származó metszet feldolgozása után sem készülhe­tett, hanem csak az ezek alapjául szolgáló eredeti vázlat lehetett a mintája. Minthogy így közvetve egy autentikus portrét tart fenn számunkra, közelebbről meg kell vizsgál­nunk keletkezési körülményeit. Készítője Kilian Lucas (1579—1637), az augsburgi híres rézmetsző-család egyik legnevesebb és legtermékenyebb tagja.2 Legkiválóbbak ugyan ornamentális munkái, de port­réi, nagy számuknál és hatásuknál fogva, szintén jelentősek, bár kvalitásaik igen különbözők. Pázmány portréja hiteles művei közé tartozik.3 Tekintve az első Szelepcsényi-féle portrétól való függőségét, 1632 és 1637 között keletkezett. 1 Különben az összes többi portré, az éremkép kivételével, közvetlenül a szemlélőre néz. 2 Thieme—Becker : Allgemeines Lexikon der bildenden Künst­ler. XX. к. Leipzig, 1927. 295. 1. 3 Le Blanc, Ch.: Manuel de l'amateur d'estampes. Paris, 1856— 1888. II. k. 452. 1. A Pázmány-portré sorszáma itt 128.

Next

/
Thumbnails
Contents