Századok – 1935
Értekezések - IFJ. VAYER LAJOS: Pázmány Péter ikonográfiája 273
PÁZMÁNY PÉTER IKONOGRÁFIÁJA. 279 sajátsága. A kor történelmi életének részletes festése nem tartozik feladatunk körébe, de mint hátteret figyelembe kell vennünk és mindég emlékezetünkben tartanunk. Ha ikonográfiái szempontjainkból hasznosítható, elsősorban irott történeti források után kutatunk, minden más szempontnak megfelelő forrást inkább találunk, mint ilyeneket. Pázmány Péter számtalan forrásban szerepel, kiterjedt levelezése, naplószerű és történeti művek egyaránt ontják a rávonatkozó adatokat. Egész élete nyitott könyvnek látszik. A harcos jezsuita, az országot irányító esztergomi érsek, a világpolitikában szerepet játszó bíboros és mindezeken felül a katolikus restauráció sohasem pihenő vezéregyénisége tisztán kirajzolódik előttünk ezeknek a forrásoknak az alapján, amint Eraknói Vilmos két Pázmány-életrajzában, valamint rávonatkozó egyéb műveiben ennek klasszikus történeti megfogalmazását adta.1 Ha azonban nem a közélet ezer vonatkozásában szereplő, általános történeti szempontból nagyjelentőségű személyiségről, de mondjuk így, Pázmányról a magánemberről, Pázmány magánéletéről keresünk adatokat, ezek a források rohamosan kezdenek elapadni. Végre, ha külső karakteréről, testi megjelenéséről, fizikai mivoltáról szeretnénk ikonográfiái szempontból értékesíthető adatokat megtudni, az irott források teljesen felmondják a szolgálatot. Ennek a jelenségnek, melyet Pázmány legtöbb kortársával kapcsolatban ugyanígy konstatálhatunk, okát csak egyben láthatjuk, és ez az, hogy Pázmány küzdelmes korában egy Pázmány Péternek modern fogalmaknak megfelelő magánélete nem volt, és nem is lehetett. Pázmány élete történeti élet volt a szó legszorosabb értelmében. À források erről tanúskodnak és teszik lehetővé ennek alapján belső karakterének megrajzolását. A külső karakterről, mint az egyéniség közvetlenül jelentősnek nem tekintett részéről pedig hallgatnak. A Pázmányra vonatkozó hatalmas forrásanyag egészében nincs egy olyan sem, mely önmagában történeti ikonográfiái szempontból értékesíthető volna. Az ikonográfiái dokumentumok vizsgálatánál látni fogjuk, hogy alig egy pár, egészségi állapotára és ezen át külső karakterére vonatkozó adat nyújt itt némi, nem nagy értékű segítséget. Hogy példákat mondjunk, e kornak jellegénél fogva szá-1 Franki V. : Pázmány Péter és kora. I—III. Pest, 1868—1872. Fraknói V. : Pázmány Péter. Budapest, 1886. (Magy. Tört. Élet rajzok.) Az elsőt Fraknói, 1., a másodikat Fraknói, 2., megjelöléssel idézzük.