Századok – 1935

Szemle - Heckscher; Eli: Der Merkantilismus. Ism.: Komoróczy György 264

25(1 SZEMLE. Balanyi György: Л művelődés eszménye esry XVII. századbeli utópiában. Budapest, 1933. 8°. 24 1. A mai államberendezkedési törekvések, különösen erős racionalisztikus-kollektivisztikus jellegükkel világszerte nagy érdeklődést ébresztenek a múlt századok hasonló célokat követő elméleti kísérletei iránt. Ebből az érdeklődésből fakadt B. értekezése is. Campanella „Civitas Solis"-ának ismertetését adja. Ennek a nagyhatású késő-renaissancekori férfiúnak leghíresebb munkáján keresztül igyekszik bepillantást nyújtani a kor politikai és pedagógiai racionalizmusába, melyet teljesen áthat a kollektivizmus szelleme. Az értekezés címe bizonyos szempontból tágabb, más szempontból szűkebb, mint tényleges tartalma, attól függ, mit értünk a művelődés alatt. Mert Campanella kultúrideálját csak vázlatosan mutatja be, viszont nemcsak a közművelésre vonatkozó tanait tárgyalja, hanem a „Civitas Solis" államberendezését is. Elöljáróban Campanella mozgalmas életét és sokoldalú munkásságát vázolja a szerző, ki e rövid ismertetéssel is jó szolgálatot tett azoknak, akik gyors felvilágosítást óhajtanak erről a politikai teoretikusnak is oly nevezetes férfiúról. Joó Tibor. Heckscher,Eli: Ber Merkantilismus. Übersetzt aus dem Schwedischen von Gerhard Mackenroth. Jena, 1932. Gustav Fischer. I—II. k. 8°. XIV+ 450, VI!+ 370 1. A stockholmi egyetem gazdaságtörténet-tanára, a nyugateurópai irodalom és a maga svéd történeti kutatásainak alapján, a merkantilizmus egész problémaanyagát áttekintve, e rendszernek új szintézisét fejti ki. Kimutatja a merkantilizmus egyes vonásainak, mint pl. a monopóliumnak középkori eredetét, elénk vázolja az egyes országokban mutatkozó nagy ellentéteket, rávilágít a XVII. századi államszervezeti viszonyok között fennálló nagy akadályokra, pl. a közigazgatás szervezetleneségére, amelyek lehetetlenné tették a merkantilista elvek teljesfokú megvalósítását. Ez akadályozó tényezők között nagy szerepet juttat a morális és társadalmi okoknak is. Ezzel kapcsolatban elemzi a merkantilizmus társadalmi, pénzügyi és kereskedelempolitikáját, mindenütt hangsúlyozva a kor egyes írói között fennálló áthidalhatatlan véleménykülönbségeket is. Könyvének második kötetében területenként jellemzi a merkantilista politikát s ezen keresztül az egyes nyugateurópai államok gazdasági életét a XVII. században. Ebből a szempontból könyve gazdaságtörténeti kutatásaink mai állásának megfelelően csaknem egészen hiánytalan. Csupán kiegészítésül tartjuk szükségesnek megemlíteni, hogy a részletek tárgyalásánál nagy segítséget nyújtott volna P. Boissonadenak Colbertről szóló könyve (1932), vagy az elméletek különféle csoportjainak jellemzésénél Morini—Comby könyve : Mercantilisme et protectionisme (1930), amely egy, a XVI. századtól a XIX. századig húzódó fejlődéstörténeti vonalat állít elénk. Fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet Zigmund Gargas „Volkswirtschaftliche Ansichten in Polen im XVII. Jh." (1905.) c. könyvére, amely a nyugateurópai elméletektől kissé eltérő lengyel merkantilista iskolák felfogásának megrajzolásával érdembeii kiegészítése lenne a francia, német, angol stb. viszonyokat tárgyaló merkantilista irodalomnak. Komoróczy György.