Századok – 1935

Szemle - Haase; Roland: Das Problem des Chiliasmus und der dreissigjährige Krieg. Ism.: Révész Imre 262

25(1 SZEMLE. elé a földesurak itt sem gördítettek akadályokat. Amikor azonban az örökösödés révén a birtokok nagyon felaprózódtak — csak némely helyen találkozunk a testvérek osztatlan birtoklásával, — a földesurak az örökösödési jogot a legidősebb fiúra korlátozták. A jobbágyság az alpesi vidékeken sohasem adózott terményekkel, hanem mindig pénzben ; ennek oka D. megállapítása szerint az volt, hogy a földesurak leértékelték a terményeket s így a jobbágy a piacon jobb árat tudott magának biztosítani. A XV. század végén és a következő elején, részben a vallásreformátorok hatása alatt, parasztlázadások törnek ki, amelyek célkitűzéseikben nagyjából megegyeznek a délnémet és bajor parasztlázadásokéival : el akarták törölni a különböző földesúri jogokat . A jobbágyok szabadok akartak lenni és önkormányzati jogot akartak maguknak biztosítani. D. szerint ezek olyan célok voltak, amelyek elérését maguk a jobbágyok sem igen remélték. A földesúri törvényszékek megszüntetése 1679-ben, a jobbágyság eltörlése pedig csak II. József alatt, illetőleg 1848-ban következett be.' D. rövid összefoglalásában a középkori gazdaság- és társadalomtörténetet rajzoló nagy munkáinak eredményei találnak gyakorlati ábrázolásra. Munkája feltétlenül alkalmas a nemzetközi gazdasági rendszerek és jogviszonyok összehasonlítására s így tanulmányozását melegen ajánljuk az e kérdések iránt érdeklődők figyelmébe. Bakács István János. ttaase. Roland: Das Problem des Chiliasmus und der dreissig-jährige Krieg. Leipzig, 1933. 8°. 157 1. A szerző a „chiliasmus" fogalmának többé-kevésbbé önkényes kitágítása alapján — ami egyébként nem az ő leleménye — chiliasmuson azt az érzésvilágot és gondolkozásmódot érti, amely egy kényszerű történeti fejlődés során bekövetkezendő tökéletes jövendőre, paradicsomi korszakra irányul. A chiliasta hit, remény, várakozás és esetleg tevékenység tárgya tehát — a szerző egyik tanítójának, Alfred Dören lipcsei professzornak tömör kifejezése szerint —- mindig egy „Wunschzeit", ami az idő síkjában párhuzama a tér síkjában előálló rokon ,, Wunschraum" -képzetnek, az utópiának. A chiliasmus fogalmának ily rendkívül tág meghatározása alapján érthető, hogy a szerző nemcsak a kommunista álomban, de még a racionalizmus Kulturoptimismus-ában is chiliasmust vél fölfedezni. Verba valent sicut nummi s elvégre minden összegező történetszemléletnek joga van hozzá, hogy lélektanilag azonos szerkezetű s részben még eszmeileg is hasonló tartalmú történeti jelenségek számára összefoglaló elnevezéseket keressen s eképen az egyes konkrét szellemtörténeti képleteknek nagy összefüggésekbe való beillesztését s ezáltal megértését is elősegítse. Azonban mi mégis azt hisszük, hogy a chiliasmus fogalmának ilyen kitágítása történetileg nem eléggé indokolt és a tudományos szóhasználatban félreértésekre adhat alkalmat. Az, amit történeti alapon egyedül lehet chiliasmusnak nevezni — a Messiás eljövetele ill. visszajövetele és a végítélet közt eltelendő „ezeréves országlás"nak bibliai és bibliánkívüli zsidó, általában keleti eredetű s a János Jelenései 20. fejezete alapján a kereszténységben is polgárjogot nyert képzete —, csak jókora erőltetéssel hozható egy nevezőre más jövőbenéző elképzelésekkel, amelyek az emberi történet folyamán több-kevesebb hatóerővel bíró közösségi tényezőknek bizonyultak, de amelyeknek a történeti kereszténységgel és annak bibliai alapjaival édeskevés közük van, vagy éppen semmi közük sincsen. A chiliasmus elnevezésnek mindezekre a heterogén jelenségekre gyűjtőnévül alkalmazása tehát állandó zavaroknak lehet a forrásává,