Századok – 1935

Történeti irodalom - International Bibliography of Historical Sciences. I–V.; VII. k. Ism.: Baráth Tibor 231

•238 TÖRTÉNETI IRODALOM. nemzetkép kialakítását a magyar történészek helyett világszerte mások, jórészt ellenségeink végzik. A magyar kultúra felelős legfőbb őrének figyelmét ez a körülmény bizonyára nem fogja elkerülni, sem az, hogy a helyzet gyökeres megjavítására egyebek közt az is szükséges, hogy legyen egy idegen nyelven megjelenő és kellő tapasztalattal irányított történeti folyóiratunk.1 3. Szomorú, hogy a B. nemzeti segédeszközöket tárgyaló rovatában a magyar történettudomány nemzeti bibliográfiája nem büszkélkedik ott a cseh, lengyel, oláh bibliográfiák társaságában. Ez is olyan hiány, ami bizony a mi fejlett történettudományunkhoz nem méltó. Európában ma már csak nyolc-tíz olyan ország van, amelynek nincs nemzeti történettudományi bibliográfiája, de ezek kultúrális rangban mind Magyarország után következnek. 4. A magyar bibliográfiai adatoknál mindig pontosan meg kellene adni, hogy idegen nyelvű kivonattal jelentek-e meg, s e kivonat terjedelmét is fel kellene tüntetni. 5. A cseh, román, szerb, lengyel történetírás, a B. tanúsága szerint is, könnyebben kapcsolódik bele a nagy nemzetek történeti irodalmába ; külföldi folyóiratokban, külföldi kiadóknál aránytalanul többet szerepelnek munkáik. Magyar történetíró csak a fordítás költségeinek kockázatával kísérletezhet s ha dolgozatát el is fogadják, honorárium híjján e jelentékeny kiadás sem térül meg. Szükséges lenne tehát olyan támogatás, amely legalább az olyan mukák költségeit térítené meg utólag, amelyek valamely előkelő külföldi folyóiratban vagy tudományos sorozatban már megjelentek. Máskülönben még azokra a kevesekre is, akik anyagilag főbb helyzetben vannak, elviselhetetlen áldozatot jelent a külföld számára való állandóbb dolgozás, — holott a hazai idegen nyelvű publikációknál nyilvánvalóan sokkal hatásosabb, ha a külföld tekintélyes orgánumaiban szólalhatunk meg. 6. Meglepődve láttuk, hogy a Középeurópára vonatkozó — reánk többnyire nem kedvező — művek mellett szinte sohasem található magyar kritikára való utalás. Valljuk be, ilyen kritika nem is igen van. Meglévő történettudományi folyóirataink ugyanis nem képesek a magyar vonatkozású idegen kiadványokat kellően figyelemmel kísérni. Ez a hiány azt jelenti, mint a B. is híven tükrözi, hogy a magyar álláspont a világ előtt ismeretlen. A világtörténet mellőzése, tudjuk, nálunk idült baj. Tisztán belpolitikai síkon már a háború előtt is tudatossá vált s ezért alapították 1912-ben a Történeti Szemlét. E folyóirat hatása azonban csak a húszas években volt jelentősebb. De az ekkor közölt egy-két összefoglaló cikk az évtizedek folytán előállt nagy hézagot egyál-1 A két eddigi kísérlet — - a Háborús Felelősség és South East european Review — sok tanulságot rejt magában. Romániának is van idegen nyelvű történeti folyóirata, a Revue historique du Sud-Est. européen, s emellé a/, erdélyi kén lések figyelésére most újabb folyóiratot létesítettek, a Revue de Transylvanie-t, amely elsősorban történettudományi jellegű.