Századok – 1935

Történeti irodalom - Viszota Gyula: Gróf Széchenyi István naplói. III–IV. k. Ism.: Varga Zoltán 220

TÖRTÉNETI IRODALOM. 225 szabadságot a rendi alkotmányból fakadó jogok gyakorlásában látta. Sz. az egyéni erők kifejtésére kíván utat nyújtani, hogy minden ember résztvehessen erőivel a teremtés állandó folyamatának munkájában. Eötvös az emberben szintén az „isteniség edényét" látta s azt az eleven erőt, mely az emberiség és haladás céljait megvalósítja. A negyvenes évek elején a liberális nemzedék célja — mint Sz.-nél -— az ember különféle tehetségeinek kifejtése. Nem az egyén korlátlan szabadsága áll rendszerük középpontjában : konstitucionálizmusuk célja éppen a közösségek és egyedek viszonyának pozitív szabályozása. Az emberi lélek emelését célozzák azzal, hogy erői kifejtésére utat nyitni törekszenek. Ez az óhaj áll e nemzedék közgazdasági törekvései, erőteljes gazdaságpolitikája és általában egész reformrendszere mögött. A koraliberális nemzedéket épp úgy áthatja a polgári erények tisztelete, fontosságuk tudata, mint Sz.-t. A liberálizmus keletkezésére ható erők között a külföldi történetírás legkiválóbb képviselői nem szégyeltek az akció és reakció egyszerű, de az emberi lélekből mégis kiirthatatlan törvényére hivatkozni. A magyar történetírásban ezzel szemben egy módszertani szempontból éppen nem helyes elv kezd gyökeret verni és történetírásunk számos képviselője Sz. túlzott álláspontjáról ítéli meg a helyzetet. Sz. ítélete kétségtelenül nem volt tárgyilagos akkor, midőn a kormányzat Magyarország iránt tanúsított jóakaratában bízott, másrészt nemzetével szemben emberfeletti követelményeket támasztott, midőn azt várta, hogy a kényes és kiélezett kérdések elhallgatásával fogja a számára nyitvaálló kevés úton rejtett erőit érvényesíteni. Sz. belső átalakulására jellemző, hogy míg a Hitel megírása előtt készült jegyzeteiben gazdasági helyzetünk talpraállítását -— igaz, itt elsősorban a gabonakereskedelem lebeg szeme előtt — csak a nemzetnek a vámok meghatározására gyakorolható jogától várja, az ugyancsak ebből az elgondolásból kiinduló és a kormány merev elzárkózására kirobbanó védegyleti mozgalommal élesen szembehelyezkedik. A „történelmi kórtan" kétségtelenül végzetesen helytelen útra téved, ha ezzel a tényezővel nem számolva, az elmúlt korok minden hibáját egyedül csak nemzeti gyengeségünkkel igyekszik magyarázni. A negyvenes évek folyamán a közéletbe bevonuló ifjú nemzedék a kormánynak a magyar nemzet legelemibb kívánságaival szemben is elfoglalt merev, akadályozó politikájának hatása alatt állott. Szabadságfogalmuk elveszíti etikus tartalmát s a közjogi küzdelmek a szabadság alkotmányos jellegét domborítják ki. Stancsics szembehelyezkedik Kossuth nemzedékének gazdaságpolitikájával, tiltakozik azok felfogása ellen, akik a gazdaságpolitikát csak gazdasági szempontból tekintik és ipari vívmányok, technikai haladás, az ország anyagi emelése helyett emberi és szabadságjogokat követel. A liberalizmus a negyvenes évek végén feltörő ifjú nemzedék gondolkozásában vesz új — elsősorban közjogi jellegű irányzatot. Fellépésükkel ér véget a magyar Századok. 1935. IV—VI. 15