Századok – 1935

Történeti irodalom - Viszota Gyula: Gróf Széchenyi István naplói. III–IV. k. Ism.: Varga Zoltán 220

TÖRTÉNETI IRODALOM. 223 jellegű külföldi technikai kultúra hatása gyökeresen átalakítja polgári értékelésű világszemléletté. A reformer Sz.-nél a munka és a cselekvés vágya nem csupán ösztönös menekülés útja lelkiismereti vívódásai elől és nem is csak „akcióra éhes, ideges, erkölcsi tökéletességet hajszoló életérzésének" következménye,1 hanem a perfekció hitével összekapcsolt vallásos meggyőződésének, világnézete legmélyebb erének felbukkanó forrása. A cselekvés, teremtés vágyát az emberi lélek mélyén feltalált isteni szikra magyarázza. Az isteni szellemtől áthatott emberi lélekben Isten szólal meg, akinek ezzel a lélekkel terve van s rajta keresztül megy végbe, jut beteljesedéshez a folytonos teremtés végtelen világfolyamata. Az ,,ember, mint az Istenség szikrája, csak abban talál váltig eledelt, ha teremthet. Nézzünk a leghatalmasabbtul lefelé az egész emberi nemre sejtve, vagy sejdítlen teremt, vagy teremteni törekedik". A tökéletesebb szomjúhozása lelkünk legfőbb tulajdonsága, ez emel ki az állati sorból s biztosítja lelkünknek „egykori csodás erőre fejlendő hatalmát". A tökéletesebb elérése utáni vágyon kívül a munka jelentőségét más szempontból is hangsúlyozza. Ez szolgál az ember Isten rendelte céljai betöltésére. A rendeltetéstudat a hivatás és a kötelesség fogalmát építi ki. Sz.-nél, jellegzetes polgári felfogással, ez a hivatásbeli munka kerül az emberi élet középpontjába.2 Crescence iránt érzett szerelme is hivatástudata kiépítését szolgálja. Ha Crescence az erény útján akar maradni, a feleség és anya hivatását, kötejességét kell teljesítenie. Hivatást és kötelességet keres tehát Sz. is, hogy méltóvá váljon szerelméhez s nem választhat kisebb feladatot, mint egy ország regenerálását. De nemcsak a hivatástudat fokozatos fejlődés, a fogékony lélekre gyakorolt különböző élmények és hatások következménye Sz.-nél, hanem hivatásának felismerése is. Előbb a cselekvés kötelezettségét érzi, majd hazája regenerálása nagy munkáját vállalja feladatául. Éppen így közéleti tevékenységének első lépései inkább belső kényszer, mint tudatos elmélkedés eredményei. A reformátor Sz. tervszerűen és megfontolva cselekszik. Helyesen látja V., hogy Sz. bárhol utazik, mindenütt hazája van szeme előtt s „minden jót, amit lát, hazája érdekében lát." 1830-tól kezdve élete szinte szakadatlan tanulmányút. Magyarországi, aldunai, törökországi, valamint nyugati, különösen angliai utazásai mind a legkövetkezetesebb tervszerűség jegyében folynak le. Pl. angliai útjai alkalmából minden jelentősebb hidat különös figyelemre méltat, részletes vizsgálat alá vesz. Megfigyeléseit naplójába jegyzi s még a hidak fontosabb alkatrészeiről is vázlatokat készít. E mellett felkeresi a legelső szakembereket a részletkérdések és lehetőségek megbeszélése végett s így kellő elméleti és gyakorlati alapvetéssel, teljes tájékozott-1 Mint Skala I. : Gróf Széclienvi István és a magvai- romanticizmus. Bp. 1932., írja. 17. 1. 2 Sz. gondolkozása jellegzetes polgári vonásaira bővebben Varga Z. : Sz. I., a polgár. Debreceni Szemle, 1934. szept.