Századok – 1935

Történeti irodalom - Walter; Friedrich l. Kretschmayr; Heinrich 216

TÖRTÉNETI IRODALOM. 219 hogy tökéletes ügymenetet kívánt, gyorsaságot, határozottságot, csupa olyan dolgot, ami nem volt sajátja a Habsburg-bürokráciának. Elméleti értékét ez nem rontja, sőt emeli, gyakorlatilag azonban azt eredményezte, hogy az ügyek az egyes hivataloknál összetorlódtak. Az ügykörök nem váltak tisztán széjjel, hatásköri összeütközések támadtak ; különösen a Rechenkammer ellen merült fel sok panasz és Zinzendorfnak szemére vetették, hogy az ellenőrzést nem utólag, hanem előzőleg akarja gyakorolni. Általában sok volt a személyi természetű nehézség. Még túlságosan nagy volt a személyek jelentősége. A hivatalok hatásköri alakulása rendszerint személyi változásokkal állott kapcsolatban. Hivatalok olvadtak össze és váltak szét a szerint, hogy közös vezető alá kerültek, vagy változás állott be vezetésükben. Mindezen okok következtében 1765-ben módosítani kellett az 1761-es elgondolást. A módosításban — W.-ral ellentétben — nem Haugwitz rendszeréhez való visszatérést látunk, hanem Kaunitz rendszerének alakítását a helyzethez. A reform hordozója — Zinzendorfra és Hatzfeldre támaszkodva — most is Kaunitz volt. Elsősorban a pénzügyigazgatás szellemi egységét biztosították, amennyiben a Hofkammer és a Banco közös vezetés alá került ; Hatzfeld lett az új kamaraelnök. A rendi hitelbizottságnak szintén Hatzfeld volt az elnöke, de ennek a hivatalnak a jelentősége megcsökkent és 1768-ban meg is szűnt. A kamarába olvadt a Generalkasse is, független maradt azonban a Rechenkammer. Az igazgatás és ellenőrzés szétválasztásának elvét tehát, ami az 1761-es reform lényege volt, fenntartották. A pénzügyigazgatás így két szervre támaszkodott : a kamarára és a számvevő kamarára. A kamara jelentőséget és vele a pénzügyi egységet növelte, hogy a kancelláriától alája került a contributionale, a kancellária viszont megkapta a commercialet. Ezután lényeges változás csak 1773-ban történt, amikor a Hofkammer és a Rechenkammer összeolvadt. Zinzendorf szisztémája együtt bukott meg elgondolójával, ez azonban elméleti jelentőségét nem csökkenti. Az udvari kamara így egymagában egyesítette a pénzügyi igazgatás minden ágát és fokát. A Directoriumtól annyiban eltért, hogy mellette működött a cseh-osztrák kancellária, sőt 1771-ben, amikor minden hivatalnál nagy személyi változások voltak, visszakapta a contributionalet, ami az 1771-ben a kamarához csatolt, de 1776-ban visszakerült commercialeval a kancelláriának is jelentős szerepet biztosított a gazdasági élet irányításában. Kancellária és kamara : ez a két hivatal igen gyakran változott az 1760—80-as evekben. Mellettük a többi központi hivatalnak : Staatskanzlei, Hofkriegsrat, Obriste Justizstelle, Studienhofkommission (1760-ban vált ki a Directoriumból, 1778-ban a kancelláriába olvadt) aránylag változatlan volt az élete. A központi hivatalokban végbemenő változásoknak rendszerint változások feleltek meg az alsóbb hivataloknál is, de ezekre a közölt iratokban csak töredékes utalásokat kapunk. Körülbelül ebben foglalható össze az a kép, amit a központi