Századok – 1935
Értekezések - SZENT-IVÁNYI BÉLA: A pietizmus Magyarországon - 1
A PIE TIZ M US MAGYARORSZÁGON. 23 politikai és szertartás egyszerűsítő reformjai leginkább a kiegyenlítés útján mindenütt tért hódítottak. A fejedelemváltozások Erdélyben kedveztek a reformok híveinek. Aszélsőségesebb elvek, például az oltár eltávolítása és a püspöki állás megszüntetése nem tudtak érvénysülni és mérsékelt, kiegyensúlyozódott helyzet teremtődött. Erdélyben az exponált presbiteriánus Kovásznai Péter erdélyi református püspökké választása jelzi a hierarchikus elvek megbukását, de egyúttal a presbiteriánusok megalkuvását is ; bár Kovásznál Péter kijelentése „azzal, hogy püspökké tétettem, semmiben sem érzem Istennek nagyobb kegyelmét rajtam, mint azelőtt", világosan jelzi, hogy nem távozott el attól a felfogástól, mely szerint a papot csak a belső megszentelt élet és semmiféle világi külsőség vagy szertartás emeli tisztségébe.1 A dunamenti egyházakban is elterjedt a presbitériumi rendszer. Kecskeméten, a Csallóköz-Mátyusföldön a 60-as években szervezték meg a presbitériumot. Tiszántúl nem lévén rendezett viszonyok az egyes egyházak annyira magukra voltak utalva, hogy itt teljesen a papoktól függött a presbitériumok szervezése s ez több helyt meg is történt. A nagyxácadi=fa>llégium 1660-ban történt elpusztulásáig a pTiritanus eszmék terjesztője volt, Debrecenben Tolnai és Medgyesi volt pataki társa, Lippai hozta be az új irány aktivitását. Az új szervezők természetesen a puritánus elvek belső lényegét is érvényesítették, hiszen öntudatosan vallják, hogy megmutatták az embereknek, „hogy a Szentírás nem olyan teológiát tanít, mely üres spekulációkból áll, hanem mely élő hitet, lángoló kegyességet és a lelki kötelességek gyakorlását nyomja be és tökéletesen átalakít."2 A puritánus elvek irodalmi átültetői, vitázói és terjesztői legnagyobbrészt a holandiai egyetemek hallgatói közül kerültek ki. Legszívesebben Franekert látogatták és sokan jutottak át közülük Angliába is. A kintjártak elhozták magukkal Coccejus tanításait is, kit 1635-től a franekeri egyetemen, 1650 óta pedig a nagytekintélyű leideni egyetem dogmatikai tanszékén hallgattak. Bár hitrendszerének kifejtésében követett elvei és az általuk nyert bibliai dogmatika elfogadása alapjában a skolasztikus rendszer megsemmisítését jelentette ; hívei — így a magyarországiak is — a skolasztikus teológusok megszokott vitatkozásaiba merültek 1 Levele Teleki Mihályhoz, 1668. Prot. Közi. 1897. 108. és 1894. 286. 1. 2 Pataki István : Halotti beszéd Kovásznai felett. V. ö. : Zoványi J. : A coccejanismus története. Bpest, 1890. 134. 1.
