Századok – 1935

Értekezések - TOMPA FERENC: Ősrégészet – őstörténet 181

ŐSRÉGÉSZET — ŐSTÖRTÉNET. 18!» ténelmét is. Kutatásainkban kétségtelenül nagy hasznát vesszük a természettudományok, a filológia és etnológia segítségének is, amelyek mellett azonban az őskori régészet mindenkor önálló történelmi disciplina marad. A magyar ősrégészetet legközelebbről érdeklő megoldott és megoldatlan történelmi problémákról szólni messze elvezetne bennünket tárgyunktól.1 Meg kell említenem azonban, hogy ebben a történelmi irányban halad Hillebrand Jenő paleolith kutatása is, amelyről most ad számot az Archaeologia flungaricában. Es ezt az irányt követi külföldön az a fiatal generáció, amelynek közel sem kellett annyi nehézséggel megküzdenie, mint a magyar kutatásnak. Nekünk ugyanis még ma sincs hivatalosan elismert és tervszerűen dolgozó őstörténeti iskolánk. Ebben a tekintetben mi kivétel vagyunk Európa kultúrállamai között, ahol ezt a tudományágat mint teljes jogú és nemzeti szempontból is nagyfontosságú történelmi szakot iktatták mindenütt a főiskolai oktatás keretébe. Az önállóvá lett Lengyelország például 1921-ben négy egyetemen állított az ősrégészetnek tanszéket. Előttünk járnak ebben a tekintetben a balkánállamok is, Németország pedig a legújabbá időkben hét új tanszékkel bővítette az akadémiai iskolázást. Magyarországot érte az a kitüntetés, hogy 1940-ben* Budapesten gyúl össze az ősrégészeti kongresszus. Tudományos és nemzeti érdek, hogy erre a megtisztelésre a legintenzívebb ősrégészeti kutatással és az azokról való beszámolók sorozatával tegyük méltóvá magunkat. Módszeresen iskolázott ősrégészekre van tehát szükségünk, ezt kívánja meg a történelmi oktatás teljessége, valamint a vidéki közgyűjtemények tudományos intézetekké való fejlesztése is. Az ősrégészet célja az őstörténetben adva van ; a kialakult módszerek megjelölik a célhoz vezető utat is. Ezen az úton el kell indítanunk most már a kutatás munkásait is. Tompa Ferenc. 1 Ezekre rámutattam már az 1932-ben Londonban tartott előadásomban. Die wichtigsten Probleme der Urgeschichtsforschung in Ungarn. Proceedings of the first International Congress of Prehistoric and Protohistoric Sciences. London, 1932. Történelmi alapon körvonalaztam Magyarország őskori települési viszonyait e cikkemben : Települési viszonyok az őskori Magyarországon. Károlyi Árpád-Emlékkönyv. Bpest, 1933. 505—-511. 1. Sajtó alatt van a Römisch-Germanische Kommission Berichtjében a tavasz folyamán megjelenő beszámolóm : „Zwanzig Jahre Urgeschichtsforschung in Ungarn.", amely voltaképen Magyarország őskori történelmének összefoglalása a legújabb kutatások tükrében.