Századok – 1935
Értekezések - SZENT-IVÁNYI BÉLA: A pietizmus Magyarországon - 157
A PIETIZMUS MAGYARORSZÁGON. 179 1706—1708 között működött itt is, mint magyar lelkész. Ebből az időből származik Bodó püspök halálára írt pietista szellemű Carmen-elégiája. Gömörön lelkészkedett a Halléban tanuló Ursini Mátyás 1727-től 1749-ig. Gecelfalván lett lelkész Stringer János, aki Haliéból azzal a tervvel jön hazájába, Franckenak írt levele szerint, hogy itthon többek közt propagandát fejtsen ki a hallei Királyi Paedagogium érdekében a nemesség körében. Pietista szellemű működésére felfigyelt az emlegetett pietistaellenes gúnyirat is. A harmincas években már nincs Gecelfaluban. A sárosmegyei Komlóson találjuk 1722-ben Bél volt tanítványát, majd segítő munkatársát, Jaskaliczky Jánost, akinek Haliéból hazaírogatott leveleit ünnepélyesen vissza kellett vonnia, mielőtt pappá lett. Lófalun lett lelkész 1713-ban Apostoli István, aki a Bél vezetése alatt álló besztercebányai iskolából került Haliéba és tagja volt az árvaházi menzának is. A sároszempléni esperesség a harmincas években külön is felkéri a püspököt, hogy ne engedje a pietizmust elharapódzni; kérik, hogy a városi püspök se mulassza el a papjelöltek alapos megvizsgálását. A Kukowon tartott esperesi gyűlésen (1737) esküvel és elmozdítás terhe alatt arra kötelezik magukat a lelkészek, hogy igaz evangélikus vallást hirdetnek a Szentírás szerint úgy, amint ott áll s magamagát magyarázza s a szimbolikus könyvek, a Formula Concordiae szerint tanítanak, a hallei, tübingai és jénai teológusok tanait, amelyek a magyar evangélikus egyház tanaival ellenkeznek, megvetik, hasonlóképen minden néven nevezendő, a lutheri egyház tanaival ellenkező tévtant is és azokat nyilvánosan és magánkörben egyaránt üldözni fogják.1 A gyűlések elé SOKSZOT kerül Sartoris János ügye ; az ellene indított fegyelmi vizsgálat váltotta ki az esperesség ismertetett állásfoglalását. Három hónapig tartó vizsgálat után a superintendenshez küldték vizsgáztatás céljából, mert „nem látszik tiszta ortodoxnak." Sarto is Ránkról, ahol lelkész volt, az ötvenes évek közepén Felsőkemencére került. Ambrozi György püspök is támogatta az esperesség konzervatív papságának törekvését és 1743-ban tartott nagy egyházlátogató körútján szigorúan megbírálta a lelkészek prédikációit. 1 U. a. : A sáros—zempléni ev. esperesség története. Kassa, 18S5. 12*
