Századok – 1935
Értekezések - SZENT-IVÁNYI BÉLA: A pietizmus Magyarországon - 157
A PIETIZMUS MAGYARORSZÁGON". 169 említ, a rokonszenv hangján szól.1 Marth utánSerpilius Sámuel Vilmos le:t lelkész. Bár atyja, a későbbi modori és soproni pap, tanulókorában Hamburgban 1695-ben iratot adott ki Francke ellen és katekizmusa is erősen ortodox, a pap kötelességét így határozva meg : „óvakodjék az isteni tanítással ellenkező veszedelmes véleményektől", ő maga Bél fölött tartott búcsúbeszédében és prédikációiban pietistának mutatkozik. Atyját ugyanis korán elvesztette, mielőtt még lelki fejlődésére hathatott volna. Ű is a pozsonyi történész gárdához tartozik. Állásában 1762-ben a szepességi származású Klein Mihály váltotta fel, aki az eperjesi és pozsonyi gimnáziumban tanult, majd Jenában folytatta tanulmányait, 1751-ben Breslauban egy pietista szellemben megírt kátét adott ki, melyet a pietisták által szorgalmazott konfirmációk előkészületére szán (Katechetische Heilsordnung). Főforrása Spener Einfältige Erklárungja. A magyar- és tótnyelvű gyülekezet 1730-ban szintén pietista papot választott meg lelkészéül : a turóci származású Miletz Illést, a tót pietista irodalom legtevékenyebb művelőjét, aki magyarul Nagyenyeden tanult meg. 1722-ben Jenába ment, ahol Budders és Rambach révén megismerkedett az új iránnyal. Eperjesről került a Trencsén melletti Bicsére, mint özv. báró Calisiusné, Révay Erzsébet udvari lelkésze. A pietizmus praktikus jámborságra vezető vallásos iratait a felvidéki tótsághoz anyanyelvükön igyekezett eljuttatni. Az ő művei jelentik a pietista tót irodalom zömét. Pozsonyi pappá való megválasztása előtt egy évvel adta ki tótul Arndt Postilláit a Spener-féle kiadás alapján. Az első Úrvacsorához való előkészítésre egy pietista szellemű munkát magyarul is kiad (Bárányoknak az ő jó pásztoroknak karjaira való egybegyűjtések. Lipcse, 1736). À pietizmus nyomán átalakult az Úrvacsora első élvezetéről, az úgynevezett konfirmációról való felfogás is. Az ortodoxia sacramentalizmusának megfelelően kézrátétel útján adta meg a lelki megerősítést ennél a szertartásnál, mely a megkereszteltet felekezetének tagjává avatja. Az előtte szokásos examinálás helyébe Spener felfogása nyomán alapos előkészület és a hitben való öntudatos megerősítés lépett, mely mellett a szertartás csak forma maradt. Ennek az új felfogásnak és egyúttal az eddig csak szórványosan ismert konfirmációs előkészületnek a felvidéki egyházakba való bevezetését pietisták szorgalmazták. E törekvésnek első 1 Ribini, J. : Memorabilia ecclesiae augustanae confessionis in regno Hungáriáé a Leopoldo usque ad Carolum. Posonii, 1789.
