Századok – 1935
Értekezések - SZENT-IVÁNYI BÉLA: A pietizmus Magyarországon - 1
A PIETIZMUS MAGYARORSZÁGON. 19 A konzervatív papság meg-megújuló támadásai következtében kétéves működés után 1642-ben meg kellett válnia tanári állásától, azonban rövidesen az abaújtornyai egyházmegye esperesévé választották. Hívei megkezdték a gyülekezetbeli családok házról-házra való látogatását és a házi ájtatoskodást. Lenézőleg szóltak a hivatalosan megállapított szertartásokról és prédikációikat szabadon választott alapigékre építették fel. A teológiai oktatást gyakorlati irányba szerették volna terelni és elítélték a dogmatikus vitatkozásokat ; a népnevelést következetesen átgondolt vallási tendenciával ki akarták terjeszteni a nőkre is. A papi rangfokozatokat nem ismerték el és azt hirdették, hogy minden lelkész független papja saját egyházának, melyben szervezendő presbitériumával együtt joga van a szigorú fegyelem gyakorlására gyülekezete felett. Reformtörekvéseiket derékba törte a Geleji Katona István erdélyi püspök elnöklete alatt 1646-ban megtartott szatmárnémeti zsinat. Eszméiknek azonban új támogatója akadt Medgyesi Pálban a fejedelmi udvar lelkészében. Medgyesi egyik legelső átültetője volt az angol puritán irodalomnak, a reformokkal szemben mégis tartózkodóan viselkedett az ortodox papságtól befolyásolt I. Rákóczi György 1648-ban bekövetkezett haláláig. Eddig törekvéseinek tengelyében a presbitériumok felállítása állott, most azonban nyiltan az általánosabb reformok mellé szegődött. Lórántffy Zsuzsanna és ifjabb fia, Rákóczi Zsigmond pártfogolták törekvéseit. Az ifjú herceg Tolnait korábban tábori lelkészül is alkalmazta. Azonban a puritánus mozgalmaknak az angol polgári forradalommal való kapcsolata és I. Károly angol király 1649-i kivégzése az új fejedelemben ellenszenvet keltett minden, különösen angol eredetű egyházi reform iránt. így a háttérben működő erők meglehetős kiegyensúlyozottsága mellett hosszú küzdelem fejlődött ki a hierarchikus és a presbiteriánus, azaz az ortodox és puritánus elvek között. Bártfán megjelent munkái1 nagyban népszerűsítette a puritánus elveket. Lórántffy Zsuzsanna Sárospatakra költözése után Tolnai visszanyerte tanári állását. Reformtörekvései hatalmas tápot nyertek Comenius Arnos l<éöO-ben való megérkezése révén. Sárospatakon Tolnaiban mindenkép előfutár ját kell tekintenünk Comeniusnak, nemcsak azért, mert a comeniusi elveknek megfelelően indult el az iskola reformálása terén, hanem azért is, mert legfőkép ő 1 Dialógus politicoecclesiasticus és Dooe nos orare, quin et praedicare. Bártfa, 1650. Szabó Károly : Régi Magyar Könvvtár (= R. M. К.) I. 831. 832. 1*
