Századok – 1935

Értekezések - NÉMETHY GYULA: A székelyek eredetének kérdése 129

152 NÉMETH GYULA, Kászon szék. Halom nem. (Szék. Okit. I., 298. 1.) Sepsi szék. Aghaz nem, 1427, 1508, 1509. (Szék Okit, III., 44., 171., 172., 175. 1.) Koroniza ág. 1508 : Koroniza (Szék. Okit, III., 171. 1.), Coroniza (u. o. 172.1.). 1509 : Koroneza (Szék .Okit, III., 175.1.) E két sepsi-széki név hitelességében kételkedem. Az Aghaz nem először egy oly oklevélben fordul elő, melyben Kusalyi Jakes János székely ispán bizonyítja, hogy Zsigmond király Sepsi-Szent-Györgyön tartott törvényszékén a Gidófalvi családot az Aghaznemből való igazi nemes székelyeknek elismerte. Feltűnő, hogy ennek a Zsigmond-kori oklevélnek a dátuma a ránk maradt másolatban 1527. Feltűnő azután az, hogy az Aghaz nem „igazi" nemessége annyira hangsúlyozva van („de vero et certo genere nobilium Siculorum wlgo Aghaz nominatorum"). Szabó Károly a következő megjegyzést teszi az oklevél végére : „Szentgyörgyi és Bazini Péter erd. vajda és székely ispán 1508-ban kelt ítélet levelének 17 82-diki hiteles átiratából, Bodor Tivadar sepsi-szent-györgyi ügyvéd birtokában." (Szék. Okit. III. 44. 1.) A következő oklevelek, melyekben az Aghaz nem és ennek Koroniza-ága előfordul (Szék. Okit. III., 170. skk. 1.) arra vonatkoznak, hogy a Bodor-családot az Aghaz-nem Koroniza-ágának tisztsége megilleti. Az első ilyen oklevél 1508 dec. 15-én kelt és „Szentgyörgyi és Bazini Péter országbíró, erd. vajda és székely ispán 1509. jan. 6-án kelt ítéletleveléből" való. A második 1508 dec. 21-én kelt s szintén a fent idézett ítéletlevélből való. A harmadik 1509 jan. 6-án kelt : „A maros-vásárhelyi kir. táblának Bodor Antal részére 1782-ben kiadott hiteles átiratából, mely megvan d r. Bodor Tivadar sepsi-szentgyörgyi ügyvéd birtokában." Ezekben is szerepelnek ilyen kifejezések, mint : „in vero genere Nobilium Sciulorum Aghaz vocato." A Zsigmond-kori és a XVI. század elejéről való oklevelek tehát ugyanazon sajátságos kiemeléssel, ugyanazon kifejezésekkel emlegetik az Aghaz nemet. Mindehhez hozzájárul még az Aghaz és Koroniza nevek furcsa alakja, melyeket sehogy sem lehet a régi magyar nevek közé beilleszteni. Az Aghaz nevet illetőleg Szádeczky (A székely nemzet tört. 27. 1.) az Ágház, Aggház, Ákos olvasatok lehetőségét veti fel, a Koronizá-t hajlandó volna Koronká-nak olvasni ; ezt Szabó Károly a Szék. Okit. idézett kötetében К or oniczá-пак olvassa. Odwor ág. 1525 : „arboris seu linee Odwor sedis Sepsy". (Barabás: Szék. Okit. 401. 1. ; a kiadó az Odwor szónál megjegyzi : ,,A tulajdonnév az oklevél írójának sorközi betoldása. A névben valószínűleg elhomályo&ult о betűt újabb korban tintával ki akarván javítani, elmázolták".) * Lehet-e ezeknek a nem- és ágneveknek hasznát venni a székely nép kialakulása kérdésének vizsgálatánál 1 Itt két szempont jön különösen tekintetbe. Az első az, hogy a nem-