Századok – 1935

Értekezések - NÉMETHY GYULA: A székelyek eredetének kérdése 129

Л SZÉKELYEK EREDETÉNEK KÉRDÉSE. 147 még kevés ahhoz, hogy kimondjuk, hogy minden székben ugyanaz a hat nem fordult elő. Ami az ágakat illeti, a Kézdi székben van Besenyő ág, mely nincs meg Maros székben. Connert (6. 1.) azt mondja, hogy a Besenyő szó talán másolási hiba, de erre a feltevésre semmi szükség sir cs. Sepsi székben van Odwor ág, mely szintén nincs meg Maros székben. Connert fent idézett tétele tehát nem fogadható el. A török törzsrendszereknél az egyes törzsek nemzetségeinek nevei között gyakran fordulnak elő ugyanazon nevek. így pl. a karakirgizek Sary-Bagys törzsének tizenegy nemzetsége van ; mind a tizenegy nemzetség neve megvan vagy a Bugu törzsben, vagy a Soltú törzsben is.1 Számos idetartozó példát idézhetnénk, de azt hiszem, felesleges. A jelenfég természetesen költözésekkel, a nemzetség egy részének a régi törzstől való elválásával és új törzshöz való csatlakozásával magyarázandó. Azt is el lehet képzelni, hogy egy törzsrerdszerben minden törzsben ugyanazok a nemzetségnevek fordulrak elő, de ezt a székelyeknél feltenni nincs okunk. S most lássuk ezeket a székely nem- és ágneveket. Maros s z é k. I. Halom nem. Halom. 1497: Halom (Szék. Okit., III. 129. 1.) 1502: 1550 : „de genere Halom". (Barabás : Szék. Okit. 192, 194, 283. 1.) 1505: Halon (u. o. 211, 213, 216 1 ). 1538: Halom (Szék. Okit. II., 48. 1.). 1548 : Halom. Halond. 1557 : balond. Kollár I. : Halom. Kollár II. : Halom. — Kiejtése kétségtelenül Halom, Halcmd, Halond (v. ö. a Halom ágnevet is); azonos a magyar halom szóval, illetőleg ennek -d képzős származékával. A halom -d képzős származéka (holmodi) már 1055-ben, a tihanyi apátság alapítólevelében előfordul.2 Halom családnév is volt a székelyeknél.3

Érdekes, hogy mint ágnév csak a -d képzős alak szerepel. A Halom nem ágai. György. 1548 : gijerg, gijergij. Kollár I. : Gyúr g, Gwrg. Kollár II. : Gyewrgh. — Olvasata G г ërgy, György. Péter. 1497 : Pether (Szék. Okit. HL, 129. 1.). 1502 : „linea Pether" (Barabás: Szék. Okit. 192, 194. 1.). 1550: 1 Radioff : Phonetik. XL. 1. 2 Jakubovich—Pais : Ómagyar olvasókönyv. 22. 1. 3 Szamota—Zolnai : M. Okit. Szótár, s. v. 10*