Századok – 1935

Értekezések - NÉMETHY GYULA: A székelyek eredetének kérdése 129

134 NÉMETH GYULA. az ё-hangzós alak is : Scecul villa s ugyanott találjuk 1 217-ből a Sceculzaz alakot. 1324-ben megjelenik a zekel alak,1 egy tolnamegyei község nevében. Ezek az alakok szabályosan származhatnak egy régi szikii alakból. Egy török sikil alakból magyarázta e nevet Thúry József. A török adat csak egy forrásban van meg, Sejch Sulejmán csagatáj szótárában, de helyességében nincs okunk kétel­kedni. A szó alakja sikil, jelentése a ,nemes, tiszta fajú és származású, előkelő származású, hercegnő fia, uralkodó fia, előkelő ember fia, herceg'. Már mondottam, hogy a székely név szóban levő magyarázatának hangtani nehézsége nincs. Jelentéstani szempontból meg éppen nagyon tetszetős a magyarázat. T. i. az említett török szó kétségtelenül méltóság­név. A besenyő törzsnevek magyarázata kapcsán fejtettem ki, s a Honf. M. Kial.-ban újabb példákkal is igazoltam, hogy a török népnevek egy jó része eredetileg méltóságnév. Arra gondolhatna valaki a fentiek alapján, hogy a székely név eredetileg nemes embert jelent. Ezt nem hiszem, egy ilyen név nem illene jól a régi török népnevek rendszerébe. A székely itt,herceget' jelent, illetőleg a népnév eredetileg annyit jelent mint ,,a herceg törzse, a herceg népe", hasonló tehát az ilyen török népnevekhez: „az alkirály törzse", „a vezér törzse", „a miniszter törzse" stb. Ezt a magyarázatot támogatja az a körülmény is, hogy a székelyeknél a hadnagyság és bíróság tiszte történeti időben a nemekben és ágakban szabályosan váltakozva, évenként öröklődött. Tehát a méltóságok intézménye szoros össze­függésben volt a törzs-szervezeti beosztással. Ez tükröződik a székely népnévben is. De török irányba mutat az ősi székely múltnak egy másik nevezetes, a krónika által fenntartott emléke, a Csigla­mező kifejezés is, melynek tanúvallomását eddig a kelleténél kevesebb figyelemre méltatták. A krónika szerint ez az a hely, ahol a székelyek Árpád idejéig meghúzódtak. E hely nevét Thúry József2 magyarázta s magyarázatát elfogad­hatónak gondolom. A név alakjait gondosan és kimerítően tárgyalja az Ety­mologiai Szótár ; megállapítja, hogy az eredeti alak Csigla, ebből szabályosan fejlődött a Kézainál található Csigle alak, ugyanúgy, ahogy a dinya alakból dinnye, a misa-ból 1 Csánki D. : Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. III., 450. 1. 2 Erd. M., XV. 1898. 206. skk. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents