Századok – 1935

Történeti irodalom - Stolz; Otto: Die Ausbreitung des Deutschtums in Südtirol im Lichte der Urkunden. I–III. k. Ism.: Sinkovics István 103

TÖBTÉNETI IRODALOM. 103 lelkesedett azért a Thomasiusért, aki Walter Platzhoff helyes megállapítása szerint elsőként tanított németül német egyetemen, Nagy Frigyes ódát írt a németekhez, összetartásra szólítva fel őket, türelmetlenül várta a német irodalom életképességének jeleit és a maga részéről súlyos megtévelyedésnek tartotta volna idegen trón elfogadását. Hasonló fenntartással olvasom mindig a merkantilizmusról, hogy az csak Colbert századának jellemzője. Miben élünk mostan, ha nem a végsőkig kiélezett colbertizmusban ? Nem módosított colbertizmus volt-e az, ami vasúti refakciák, védvámok, kivitek prémiumok, iskolák és pénzsegélyek útján hazai ipar teremtését és fejlesztését akarta szolgálni a legtöbb államban már a háború előtt ? Amint a legújabb korig érvényesnek tekinti Hans Phschke (VT. 449.) I. Ferencnek és XIV. Lajosnak a „teutsche Libertät" védelmére irányított politikáját, úgv bizonyos módosítással a legújabb korig uralkodóknak tekinthetjük Colbert elveit minden szabadkereskedelmi látszat ellenére és — megfordítva — csirájában élőnek a nacionalizmust az előző századokban. A munka tervének megfelelően szűkre szabott magyar történelemre vonatkozólag is találunk javításra szoruló adatot, ilyen pl. az, hogy I. Lipótot a magyar nagyok lázongó hajlama kényszerítette a vasvári békére ; az okozatot tünteti fel oknak a szerző (VI. 66.). Egészen csodálatos az az állítás, hogy a hajdudorogi „román" görögkatolikus püspökségbe helyezett magyar püspököt a magyar kormány a háború előtt (X. 188.). Ilyen kisebbnagyobb tévedések néhol bennünk is fölébresztik azt a szkeptikus fölfogást, amelyről Goetz a zárszóban tesz említést s amely szerint a történelem tanulmányozása csak a kételyek számát gyarapítja. A világtörténelem csodáinak szemléletében mégis, mintegy vigasztalásul azt fogadhatjuk el, amit szintén Goetz így fejez ki : „Az emberiség magas erkölcsi fogalmakat alkotott, ezeket többször megvalósította és tudatosabb lett a történelem folyamán. Szerencsétlenség-e vagy szerencse, a történelem természeti folyamategységből indult ki és most újra egységbeolvadásra törekszik". Török Pál. Stolz, Otto: Die Ausbreitung des Deutschtums in Südtirol im Lichte der Urkunden. München und Berlin. 1927-—1932.Verlag von R. Oldenbourg. I—II., III. 1—2. kötet. 8°. XVII + 243 ; XIII + 332 ; XIX + 424 ; IX + 336 1. E nagy munka keletkezésének hátterében éles megvilágításban jelenik meg az a szellemi harc, amelyet a mai németség folytat a békeparancsokkal elszakít ott területekért és faj testvéreiért . Az osztrák-német és a birodalmi felfogás ugyanis találkozik azon a ponton, hogy a német nép sohasem fog lemondani az idegen uralom alá kénvszerített németajkú lakosságról és azokról a földekről, amelyeket német munka hódított meg a természettől. Ezért siet segítségükre a pillanatnyilag rendelkezésre álló eszközökkel. A határokkal lehasított összefüggő népességtömböket