Századok – 1934

Értekezések - MÁLYUSZ ELEMÉR: Három folyóirat 45

HÁROM FOLYÓIRA*. 65 egyenes folytatásai a dunántúli elindulásnak. Ma a nacionalizmus világszerte új formát öltött és a polgárságon kívül a nép gondolkodását is át akarja hatni. Történettudományunk megtehetné, hogy nem vesz tudomást erről az óriási átalakulásról és a szellemtörténet finom szálaival befonja magát, se látva, se hallva a nagyvilágon történtekről. Egy nép, mely elveszítette valóságérzékét és így önmagát elsorvadásra ítélte, megtehetné ezt. De mint a német példa mutatja, az élni akarók nem így járnak el. Nem a tudományos igazság elhomályosításáról van szó. Ez a tudomány minden, legkisebb munkása előtt is szent marad mindig. Szükséges azonban a polgári, illetőleg nemesi kultúra alatti rétegek vizsgálata is, továbbá a magasabb művelődés magyar jelenségeinek — már említett — új szempontú feldolgozása. Ilyen irányban kellene kezdeményező szerepet játszania a Győri Szemlének és az új nacionalizmus történetfelfogásának kifejlesztésében az első, de annál döntőbb lépést megtennie. Mindez nem szemrehányás és nem is a kötelességmulasztás vádja. Nagyon jól tudjuk, hogy a folyóirat szerkesztői : Bedy Vince, Gálos Rezső és Valló István éppen olyan örömmel adnának helyet ilyen tárgyú tanulmányoknak, mint — általánosabb vonatkozásokban — maga a Századok is. Arról is meg vagyunk győződve, hogy szívesen tennék folyóiratukat a történeti Kis-Alföld tudományos orgánumává. Tudjuk azonban azt is, hogy ennek az eléréséhez nem elég a szerkesztőség jóindulata. Minden folyóirat csak azt nyújthatja, amire munkatársai képesek. S ha ezek érdeklődése másirányú, ott csüggedten kell a valót tudomásul vennünk. Mert csodálatos dolog, hogy az Európát járó fiatalság is mily kevéssé lesz figyelmes az élet új követelményeire. A'íkülföldi egyetemeken és kutatóintézetekben oly fásultan sodródnak a kitaposott úton a sokszor évtizedekkel előbb felállított katedrákhoz és könyvespolcokhoz, mintha valami áradat vinné őket. Az a néhány fiatal tudósunk pedig, aki feleszmélt már kötelességére és szakítani mervén a közfelfogással, alföldi származása ellenére is foglalkozik a Felvidék vagy Erdély magyarságának történetével, még nem szerezhetett magának megfelelő működési kört. Arra nincs már idő, hogy patópálos kényelmeskedéssel lessük, míg egy újfelfogású generáció felnő és egy magyar Bleyer-iskola kialakul. Itt csak gyökeres és mielőbbi változás segíthet; az a reform, mely átalakítja az egyetemek és a magyarországi tudományos intézmények szervezetét, hogy így a folytonos irányítást váró elemek is kényszerüljenek a jelen és a jövő követelményeinek a megértésére. Szeretnők hinni, hogy ez minél előbb bekövetkezik s akkor a Győri Szemlében és számos új társában a kutatás mai eszközeivel felszerelt fiatal gárda közölheti majd értékes tanulmányait tudományosságunk és a magyarság javára. Mert ha nem, akkor új viszonyok között valóra válhat Rómer Flóris hat évtized előtti keserű jóslata : „Elgázoltatunk vagy fürgébbek által félretolatunk". Mályusz Elemér (Szeged). Századok. 1934. I—III. 5