Századok – 1934
Pótfüzet - WEIDLEIN JÁNOS: Elpusztult falvak Tolnában és Baranyában 611
[117] elpusztult falvak tolnában és bakanyában. 621 vonatkozólag nem tudnak felvilágosítást adni ; a régi falu neve a templom mellett csak ritkán van feltüntetve : Ódány alte Kirche (Kétynél), Szent Ladislaus oder Szürer Kirche (Szűrnél ; állítólag itt állt egykor Krakó falu),1 Henye Capel (Tamásitól keletre). Néha malmok, kocsmák mutatják a régi falu helyét : Cselye Mühle (Mohácstól északra) ; Sziplocli (Széplak) kocsma Bonyhádnál ; Furka és Martincza Bátánál és ezektől északra Ebes Wirtshaus, Ebes falvi helyén. A legfontosabb kérdés az, hogy az itt megrögzített történeti tények hogyan tükröződnek a dűlőnevekben. Vájjon alkalmasak-e a dűlőnevek a régi templomok, kocsmák, illetőleg falvak helyének megállapítására ? Ha igen, akkor más esetekben is rábízhatjuk magunkat a dűlőnevekre és az ő segítségükkel olyan régi falvak után is kutathatunk, melyeknek neve a térképeken már nincs feltüntetve.2 Bátánál találunk ma is egy Furka, Martincza és Ebes mezőt ; Cikó egy dűlőjét Siplochn&k hívják a németek. A régi Fülöpszerdahely vidékén, Rácegres és Ódány helyén puszták keletkeztek, melyek az egykori falunevet új életre keltették. Talán még legkevesebb adat maradt a régi templomok után. Azok a romok, melyek 1780 körül még megvoltak, ugyanúgy eltűntek, mint a többiek, melyeket már a XVIII. század első évtizedeiben lebontottak. Egykori helyükről dűlőnevek adnak hírt. Ilyenek : Puszta szentegyház, Puszta templom, Ráctemető, Alter Kirchengrund, Kirchberg, Raizenkirchberg stb. Csak igen kevés régi templomot renováltak (pl. Szakadáton, Csibrákon, Szárazdon), az elpusztult helyek templomai közül tudtommal csak a széplaki maradt meg változatlanul.3 A dűlőnevek azonban nemcsak elpusztult helységek fekvéséről adnak hírt, hanem az azokhoz tartozó határ kiterjedésének megállapításához is megbízható adatokat szolgáltathatnak. Már csak azért is figyelembe kell vennünk ennél a munkánknál a dűlőnevek vallomásait, mert ezek az egyetlen efajta forrásaink, minthogy azok a határfák, melyeken a XVIII. század első felében „valamennyire a régi keresztjel még látszott,4 " ma már nem léteznek. A legtöbb esetben a dűlőnevek is csak egyetlen támpontot nyújtanak, egy szőlőnek, rétnek vagy erdőnek a nevében, nem ritkán azonban egész pontosan eligazítanak bennünket. A mellékelt kis rajz és annak rövid magyarázata szolgáljanak 1 Várady i. m. II. 229. 1. 2 Mondanunk sem kell, hogy az új telepesek nemcsak ezeket az 1780-as térképeken még feltüntetett romokat találták új hazájukban, hanem másokat is, melyeket azonban korán lebontottak. A templomok anyagából pl. új templomokat, vadászlakokat építettek. Kétségtelen, hogy a táj arculata főleg a település első évtizedeiben változott meg. 3 Nemrég műemléknek nyilvánították. 4 Határsértési perek irataiból kitűnik, hogy akkor ilyen határt jelölő fák még nagyszámban voltak. Pl. az Apponyi-levéltár izményi fiókjában, 1748.
