Századok – 1934
Pótfüzet - WEIDLEIN JÁNOS: Elpusztult falvak Tolnában és Baranyában 611
[117] elpusztult falvak tolnában és bakanyában. 617 A mellékelt térkép a Sió és Kapós közti falvak egykori és mai határát és azok változását is feltünteti. A már említetteken kívül szemet szúr még Felsőnána északi, Kalaznó és Dúzs keleti, Hőgyész déli és Mucsi délnyugati határának megváltozása. Ennek okát megint a mult század közepén végrehajtott úrbérrendezésben kell keresnünk. Említettem, hogy az úrbéri elkiilönzés idején az uraság elsősorban erdő- és legelőterületeket kapott . Felsőnána, Kalaznó és Varsád határánál a régi térképek tanúsága szerint nagyobb erdő terült el. Ezt az erdőt az elkülönzésnél az Apponyi-uraság kapta, minthogy azonban három falu területén feküdt, közigazgatási nehézségek elkerülése végett az egészet Varsádhoz csatolták. Ennek az erdőnek a helyén épült a Rudolf-puszta, melyből legújabban a kalaznóiak vásárolnak maguknak szép darabokat. Hertelend északnyugati csücske is erdő volt, mely — miként a duzsi erdő is — a hőgyészi uradalmi erdőkkel függött össze : az elkülönzésnél ezek a részek Hőgyészhez csatolódtak. Forrásaim : Generalplan der Herrschaft Hőgyész . . . 1791 és 1796. Plan von denen sämtlichen . . . Märkten, Dorfschaften und Prädien, welche dem . . . Herrn Anton von Apponyi . . . zugehören. 1790. (A térképek a gróf Apponyi-család hőgyészi levéltárában vannak.) Régi térképek hiányában a mai kataszteri térképek, illetőleg a dűlőnevek segítségével állapítottam meg Felső- és Alsópél, Bán, Szabatony, Gerenyás, Németpuszta,1 Berencze (!), Puszta-Pél, Kemecse, Oldány, Guszla egykori határát, Ökörki'it a mai Viddinpuszta helyén feküdt, határának pontos kiterjedését nem lehetett megállapítani. Viddin és Ferenckút újabb eredetű puszták, melyek régibb erdőterületeken keletkeztek. V. ö. Deutsch-ung. Heimatsbl. 1932. 41.1. és 1933. 86. 1. Az egykori Patlan határát sem tudtam meghatározni. Eredményeinket összefoglalva, mondhatjuk, hogy területünkön valóban nem minden középkori falut telepítettek újra ; a pusztán maradt falvak határa vagy újonnan telepített falvakhoz kapcsolódott, vagy pedig kezdettől fogva a földesúr birtokában maradt. Utóbbi esetben már korán — még a XVIII. század folyamán — a régi falu nevével ellátott urasági major (puszta) épült rajta. A mai pusztáink legnagyobb része azonban újabban, az úrbéri elkülönzést követő években, régi erdő- és legelőterületek helyén keletkezett és csak elvétve akad köztöttük olyan, melyet régi magyar falu nevével jelöltek volna. A középkori magyar falunevek részben dűlőnévvé sülylyedtek, és mint ilyenek aztán osztoztak a dűlőnevek sorsában : vagy megmaradtak dűlőneveknek (főleg magyar falvakban), vagy pedig — elsősorban nemzetiségi vidékeken — helyet adtak más, a lakosság nyelvéből való neveknek. Az új lakosság a birtokba vett puszta földet t. i. kisebb darabokra, dűlőkre felosztva munkálta meg. Minden egyes dűlő új nevet 1 Valószínűleg Villa Nemty-nek felel meg (1280), melyet Csánki (III. 444) Döbrököz és Hőgyész táján keres. Területe a település óta parasztbirtok.
