Századok – 1934

Pótfüzet - FRIEDREICH ENDRE: A Thököly-kor az egykorú piarista krónikákban 591

606 friedreich endre. [100] ténetéhez. A következő, 1685. év eseményei közt röviden Jászó, Eperjes és Kassa, azután Dunajec és Szepesvár elfoglalásáról számol be. V. Történetünk szereplő egyéniségei közül kevésnek alakja érdekelte annyira a külföldet, mint Thököly Imréé. Viszontagságos gyermekkora, kora ifjúságában magasra ívelő pályája, a török szövetségében vívott harcai, bukása és számkivetése a krónikásnak és a szépírőnak egyaránt gazdag anyagot nyújtott. A protestáns világ kezdettől fogva élénk figyelemmel kísérte küzdelmeit. Sok nyelven jelentek meg tudósítások életéről és harcairól és alakja még halála után is foglalkoztatta a külföldet. A Kara Musztafa hadjáratában való részvétele miatt a Bécs ostromáról és felmentéséről szóló rendkívül gazdag irodalom sem mellőzheti szereplésének ismertetését. így egy Kalinski Damascén nevű lengyel piarista költő 1717-ben Varsóban megjelent 12 énekes nagy latin eposzában munkája egy negyed részében csaknem kizárólag vele és felkelésével foglalkozik. Az eposz címe : Viennis memorabili Turcarum obsidione insigni Joannis III. victoria principumSacri Romanilmperii auxiliis, procerumque Poloniae fortitudine Asiae exitio gloriosa. Tárgya a lengyel hősiesség legfényesebb ténye, Bécsnek Sobieski János király által történt felmentése és az ezt követő magyarországi hadjárat. A munkát gróf Koniecpolski János svradi palatínusnak, a hadjárat egyik résztvevőjének ajánlja. Bizonyára ennek költségén jelent meg. Magában az eposzban mecenásának, Koniecpolski palatínusnak nem jut akkora szerep, mint amilyet áldozatkészségéért megérdemelne, azért az eposzt egy 728 soros verses panegyrissel vezeti be, melyben a Koniecpolskiak vitézségét magasztalja. Maga az eposz 12 énekre, 10.790 sorra terjed, tehát nagyságban körülbelül Vergilius Aeneisével egyezik. Az I. énekben elmondja, hogy a török Bécs elfoglalására készül ; Lipót császár a pápától, a német fejedelmektől és Sobieskitől kér segítséget. A II. és III. énekben Sobieski hadikészülődéseit és felvonulását, a IV-ben pedig a harcok kezdetét írja le. A IV. ének végén odáig jut, hogy Sobieski Stedeldorfba érkezik. Az öreg Hardegg gróf, a vár ura hódolattal fogadja királyi vendégét. A király a várkastély lovagtermében csodálkozva szemléli a nagyszerű gobelineket : ezek harci jeleneteket ábrázolnak. Ott láthatók a magyar felkelők alakjai is, Hardegg a királynak megmutatja Thökölyt, Petrőczyt, Wesselényit, hogy pedig megértse a felkelés okait