Századok – 1934

Szemle - Farkas László: Gróf Széchenyi István és a „Balatoni Gőzhajózás”. Ism.: Szalai Béla 469

SZEMLE. 469 példája, nálunk a mostoha protestáns sors miatt csak rövid életű árvaházak keletkezhetnek egy-egy lelkes pietista pap áldozatkészségéből. A katholikusok reakcióként emelt árvaházai megakadályozni igyekeznek a katholikns árvák protestáns árvaházban való nevelését, másrészt a protestáns árvák számára a katholikns nevelést akarják biztosítani. E tendenciát világosan jelzi a kőszegi és nagyszebeni árvaház alapítása. Mária Terézia személyes érdeklődése és kezdeményezései, melyekben a filantróp célzat egybeolvad a vallásival, erősen fellendítik az alapításokat. 1763-ban létesül a tallósi királyi árvaház és megkezdődnek a királynő figyelmét felkelteni akaró magánalapítások (Kolozsvár, Sopron, Nagyvárad, Veszprém, Vác), anélkül, hogy tőlük a legmagasztosabb emberszeretet elvitatható volna. Akadnak protestánsellenes tendencia nélküli alapítások is Pozsonyban és Győrött. Korán gondolnak az árvaházak egységes szabályozására. A helytartótanács körkérdéseket intéz és terveket hallgat meg, rendezés mégsem történik Mária Terézia életében. A felvilágosulás hatalmas eszmekomplexumának egy forrásból táplálkozó, gyakran mégis ellenlábasként jelentkező áramlatai közül a pietizmus ért először magyar földre úgy, hogy maradandó nyomokat is hagyott szellemi életünkben. Emeli a dolgozat értékét, hogy megkísérli a pietizmus egységes jellemzését Mahrholz, Troeltsch, Dilthey stb. szellemtörténeti kutatásai nyomán és rámutat magyarországi elterjedésének főbb útjaira. Kár, hogy teológiai tendenciáit nem értékeli eléggé, pedig éppen a jótékonykodás terén fontos a nyomában megváltozott felfogás, mely a szeretetet ülteti az orthodoxia legálisan kiképzett racionalista Istenfogalma helyébe. Szent-Iványi Béla. Farkas László: Gróf Széchenyi István és a „Balatoni Gőzhajózás". (Veszprémvármegye múltja. 3. sz. Kiadja a Veszprémvármegyei Történelmi-, Régészeti- és Néprajzi-Társulat.) Veszprém, 1-933 8°. 57 1. Széchenyi 1846-ban megjelent dolgozata, amellyel kapcsolatban F. ismerteti a legnagyobb magyar Balaton-fejlesztőtevékenységét, nem olyan jelentős a magyar közlekedésügy történetében, mint az 1848 tavaszán megjelent „Javaslat". Széchenyi maga mondja, hogy lenne a hazában fontosabb teendő is, de már másban is kezdtük a második lépésen. A balatoni gőzhajózást azért tartja szükségesnek, hogy a vidék elhanyagoltságán segítsünk. A tisztán közgazdasági szempontokon kívül nem hagyja ki érvei közül a köztevékenység, az összefogás nemzetalakító hatását sem : „Fogjunk tehát össze —• s ha egyelőre nem is lesz nagy eredmény, idővel mégis csak elérjük azon magasztosabb célt, mely vérünk és fajtánk kifejtése, nemesítése." Széchenyi naplójából vett idézeteitkei igazolja F. a Balatonért megindított tevékenységének tudatos voltát. 1845-ben szakértőkkel és hajóépítő mérnökökkel megy helyszíni szemlére, majd szokott lázas tevékenységével tanácskozik, tervez, levelez, úgy, hogy ez év végére megalakult a „Balaton Gőzhajózási Társaság". A Kisfaludygőzös, melynek gépe Londonban, teste pedig az óbudai hajógyárban készült, 1846 október 18—21-ig tette meg próbaútját és 1847-ben már rendszeres hajózás folyt. 1848 eseményei a balatoni hajózást is elvonták a közfigyelem elől. A szerző szorgalmas munkát végzett, szívesen hallottunk volna azonban a hajózás további sorsáról is. Nem tudjuk meg azt sem : foglalkozott-e e kérdéssel a három törvényhatóság, a veszprémi káptalan s van-e ennek valami nyoma a megfelelő levéltárakban ? Szalui Béla. Barna, Catherine: Une femme de lettres du second Empire. La comtesse Jiili<" Apraxin. Sa vie, ses oeuvres. (Études françaises pub-