Századok – 1934

Történeti irodalom - Aubin; Hermann: Staat und Nation an der deutschen Westgrenze. Ism.: Kring Miklós 449 - Aubin; Hermann: Die Ostgrenze des alten deutschen Reiches. Ism.: Kring Miklós 449

TÖRTÉNETI IRODALOM. 449 tosabbaii leírt mozzanat. Az egész fejezet fénypontja természetesen a Legfőbb Tanács előtt lejátszódott ismert epizód. A két utolsó fejezetnek semmi életrajzi vonatkozása nincsen s valószínűleg csak kegyeletből került a kötethez ; egyik az öregségről tartott előadás, melyben A. saját lelki állapotának nyújtotta mesteri rajzát, a másik pedig közvetlenül halála előtt Bécsben tartott felolvasása a Nemzetek Szövetségéről. Mint e futólagos áttekintésből látható, a kötet feltétlenül megérdemli a nyilvánosságra hozást. Jórészben olyan dolgokat tartalmaz, melyeknek ismerete nélkül hiányos volna A.-ra vonatkozó tudásunk. Az a körülmény, hogy a politika teljesen ki van belőle kapcsolva, szinte csak növeli értékét, mert az ember nagysága előtt azok is tisztelettel hajolnak meg, akik a politikussal nem tudnak mindenben egyet érteni. Éppen nagy értékére való tekintettel sajnáljuk, hogy a kiadó nem fordított nagyobb gondot kiállítására. Ha már név- és tárgymutatót nem csatolt hozzá, legalább a tartalomjegyzékről nem lett volna szabad megfeledkezni. Igazán bosszantó, hogy nincs semmi, ami az aránylag terjedelmes könyv tartalmában eligazítaná az olvasót. Balanyi György. Aubin, Hermann: Staat und \ation an der deutschen Westgrenze. (Völkerrechtsfragen. 34. sz.) Berlin, 1931. .4°. 30 1. Aubin Hermann: [)ic Ostgrenze des alten deutschen Reiches. Historische Vierteljahrschrift XXVIII. (1933). 225—272 1. Hanyatló és életrekelő korszakok határmesgvéje a történelem problémagazdagodásának legtermékenyebb talaja.Amikor a párizskörnyéki béketárgyalások folyamán új színfoltok kezdtek felrajzolódni Európa térképén, a szétdarabolásra ítélt államok épúgy, mint az ismeretlenség homályából felmerülök, fennállásuk és létrejöttük igazolását a múltban keresték. A válságos órákat átélt európai kultúra újjáépítésének szüksége az időtálló értékek megállapítására terelte a' figyelmet. Minél mélyebbnek tetszett a szakadék, amely a világháborút megelőző időket a jelentől elválasztotta, annél élénkebbé vált az érdeklődés a mult iránt. Az átalakulások természetéhez képest az érdeklődésnek — lehet mondani — gyújtópontjába kerültek azok az erők, melyek az állami életben döntő szerepet játszanak. Az államtörténeti vizsgálódások igen értékes terméke Au. két kis tanulmánya, mely a régi Németország nyugati és keleti határainak kialakulásával foglalkozik. A nyugati határ már a verduni szerződés óta biztosan haladó vonal, míg a keleti nemcsak a rekonstruáló számára, hanem a valóságban is bizonytalan, sőt többé-kevésbbé nyílt volt. A nyugati határ a kultúra és államiság azonos fokán álló országok felosztási vonala volt, amelyben a római nyomokon haladó bürokrácia hatása erősen érezhető. Kelet felé idegen népek, más kultúra, nyugati szemmel barbarizmus, mely a birodalmat a védekezés és terjeszkedés kötelessége és lehetősége elé állította. A keresztény hit- és kultúraterjesztés, a missziós gondolat és az Századok, 1934. IX-X. 29