Századok – 1934

Történeti irodalom - Roth; Stephan Ludwig: Gesammelte Schriften und Briefe. Aus dem Nachlass herausgegeben von Otto Folberth. Ism.: Pukánszky Béla 435

436 TÖRTÉN hJTI IRODALOM. Honterus Jánoson, a nemzeti egyház megteremtőjén kívül nincsen az erdélyi szász történelemnek egyetlen olyan alakja sem, kit a hódolatnak és kegyeletnek az az osztatlan mértéke övezne, mint R.-t (1796—1849), a XIX. század legnagyobb szász szervezőtehetségét. Bámulatosan sokoldalú munkássága valóban rászolgált erre a hódolatra és kegyeletre : mint kultúrpolitikus a népoktatás reformját sürgető útmutatásaival s a testnevelés meghonosításával, mint gazdaságpolitikus a mezőgazdaság és háziipar fejlesztésével és nagyszabású telepítési akciójával megbecsülhetetlen szolgálatokat tett népének. A negyvenes évektől kezdve az ő mindent átfogó szelleme irányította láthatatlanul az erdélyi szász nemzeti törekvéseket. Egymásután adta ki erőteljes, az erdélyi szász irodalomban páratlanul álló stílusban írt népszerű röpiratait, melyekben a legégetőbb gazdasági, szociális és művelődési problémákat tárta népe elé. Ezek a röpiratok ma is élnek, a negyvenes években pedig egy új világ képét vetítették a szász közvélemény elé. Azonban az utókor szinte példátlan tisztelete és megbecsülése elsősorban nem R. gazdag munkásságának szólott — a szász vezető körök, melyeknek maradiságával szemben életének legkeservesebb küzdelmeit vívta, később is csak lassan ismerték fel életművének pozitív értékeit — hanem emberi sorsának, tragikus végű politikai pályájának. A nagy népnevelő minden erejével küzdve népe jogainak csorbítatlan megtartásáért, a diadalmasan előretörő magyarsággal szemben a szabadságharcban az osztrákok táborába terelte a szászságot és 1849 május 11-én mint a császári generális megbízottja s a magyar statáriális bíróság elítéltje halt meg. Ez a ,,mártir"-halál R. egyéni sorsát az intelligencia szemében az erdélyi szász kisebbségi sors szimbólumává emelte s a kitűnően megszervezett szász tudomány gondoskodott arról, hogy ez a szimbólum minél szélesebb néprétegekben szolgálja a népi öntudatosítás nagy célját. Már 1852-ben megjelent Andreas Gräser népszerűsítő életírása R. néhány munkájával,1 majd — nem tekintve a számtalan kisebb tanulmányt, folyóirat- és újságcikket — 1897-ben Franz Obert közrebocsátotta tudományosabb igényű monográfiáját és kiadását,2 végül pedig napjaink újjáéledt népi öntudatának szellemében állította a nyilvánosság elé a nagy népreformátor alakját O. Folberth szemelvényes kiadása3

és Th. Heinrich Mayer inkább népnevelési, mint művészi szempontból figyelemreméltó regénye.4 Az erdélyi szász tudomány és publicisztika természetesen egyúttal arról is gondoskodott, hogy R. életét és munkásságát a birodalmi németség 1 Dr. Stephan Ludwig Roth, nach seinem Leben und Wirken dargestellt. Kronstadt, 1852. 2 Stephan Ludwig Roth. Sein Leben und seine Schriften. Wien, 1897. 3 Stürmen und Stranden. Ein Stephan Ludwig Roth-Buch. Stuttgart, 1924. 4 Deutscher im Osten. Leipzig, 1932.