Századok – 1934
Értekezések - SZENTPÉTERY IMRE: A Zágrábi és Váradi Krónika egymáshoz való viszonya 410
A ZÁGRÁBI ÉS A VÁRADI KRÓNIKA EGYMÁSHOZ VALÓ VISZONYA. 17 sexagesimo nono) ; 2. Péternél : de sorore sancti Stephani genitus ; 3. Abánál : sororius Stephani regis ; 4. Aba meggyilkolása a magyarok által ; 5. I. András temetkezési helyénél : in . . . Thy an ( !) iuxta locum Balaton ; 6. Salamonnál : in Pola, civitate Sty rie sepultus est ; 7. Szent László halálánál a heti nap : feria prima ; 8. II. Istvánnál az uralkodási évek száma után : mensibus quinque ; 9. II. Bélánál a cecus jelző és a negyedik fiú : et Almus ; 10. III. Istvánnál II. László trónbitorlása : sub cuius imperio — anno dimidio 11. IV. István halála ideje ; 12. II. Andrásnál a negyedik gyermek : et unarm, filiam, beatam scilicet Elizabeth ; 13. IV. Bélánál a tatárjárás megemlítése ; 14. V. Istvánnál : Hic primus Bulgaris in prelio superatis ducem eorum sibi subiugavit ; 15. ugyanott a temetkezési hely : in loco Beginarum ; 16. IV. Lászlónál : Ottokár és a kunok legyőzése ; 17. IV. László meggyilkolása ; 18. a IV. László alatti tatárbetörés ; 19. a III. András megkoronázásáról és haláláról szóló sorok. Ha a W-nek ezeket a bővítményeit összevetjük a XIV. században keletkezett bővebb krónikáink szövegével, kitűnik, hogy ezek a helyek — amint azt a fentebb felsorolt bővítmények nagyobb részéről már Domanovszky megállapította,2 — egytőlegyig megtalálhatók a bővebb krónikákban, részint szószerint, részint félre nem ismerhető tartalmi egyezésben.3 De bár a felsorolt helyek a bővebb krónikáknak általában mindkét csoportjában (a Budai Krónika és a Képes Krónika családjában) megvannak, pontosabban csakis a Budai Krónikát vehetjük figyelembe az egyezéseknél. Egyrészt ugyanis 11. István uralkodási idejénél a Képes Krónikában a hónapok száma nincs kitéve, csak a Budai Krónikában (illetőleg az idetartozó krónikacsaládban) találjuk ezt. Másrészt meg kell állapítani, hogy a Szent László király szent testére vonatkozó rész, melyet már a helyi vonatkozású adatok közt is felhoztunk fentebb, szintén szószerint megvan a Budai Krónikában is, míg a Képes Krónikában (a LXIV. fejezet végén) ezt a helyet eltérő fogalmazásban találjuk.4 1 Lásd a szöveget Bunyitay : A váradi kápt. legr. stat. 11. 1. 2 Századok, 1905. 640. sk. 1. 3 Ide jegyzem a fenti számozás sorrendjében a Budai és a Képes Krónika megfelelő helyeit, a Budai Krónikánál — rövidség végett -— a Podhradczky (1838) kiadásának lapszámait, a Képes Krónikánál a (Mátyás FI. számozása szerinti) fejezetszámokat adva. 1. 61. 1. — XXXV. c. 2. 75.1. — XLII. c. 3. 78.1. — XLIV. c. 4. 85.1. — XLV. c. 5. 107. 1. — XLIX. c. 6. 169. 1. — LXII. c. 7. 171. 1. — LXIV. c. 8. 183.1. — nincs. 9. 184. 1. — LXIX. e. 10. 188. 1. — LXXII. c. 11. 188. 1. — LXXIII. c. 12. 191. 1. — LXXVII. c. 13. 199. 1. — LXXIX. LXXX. с. (V. ö. azonban a Z bevezető részével is.) 14. 204. 1. — LXXXIII. c. 15. u. o. 16. 206. 1. — LXXXIV. c. 17. 210. 1. — LXXXVII. e. 18. 208.1. — LXXXV. c. 19. 213. és 218. 1. — LXXXVIII. c. 4 Arra nézve, hogy a két krónika szövege általában a Budai s nem a Képes Krónika szövegéhez áll közelebb, olv. (— azonban Századok. 1934. IX—X. 27
