Századok – 1934
Értekezések - SZENTPÉTERY IMRE: A Zágrábi és Váradi Krónika egymáshoz való viszonya 410
414 SZENTPÉTER Y IMRE. Nyilvánvaló ezek alapján, hogy Imre kanonok, aki a bevezetés szerint1 a váradi káptalan megbízásából állítólag a régi, csak emlékezetben őrzött (,,ab olim memoriter sine scriptis servatis") constitutiókból és szokásokból, de újaknak is hozzátételével szerkesztette össze egy könyvbe a statútumokat, nagyon megkönnyítette a maga dolgát, mert tulaj donképen a zágrábi statútumokat vette alapul s azokat részben szószerint átvéve módosítgatta, kiegészítette és a váradi káptalan számára megfelelővé alakította. Azon senki sem ütközhetik meg, hogy éppen a zágrábi egyház statutumait használták fel erre a célra Váradon. Hiszen az egy alapítótól való származás hagyománya2 magában is elég erős kapocs lehetett az érintkezés fenntartására,3 amely érintkezésnek különben később is találjuk jeleit.4 Ámbár a zágrábi statútumoknak a váradi statútumokra való szembetűnő hatása méltán szolgálhat alapul arra, hogy a két statutumba illesztett krónikaszövegek közt is ilyen közvetlen kapcsolatot keressünk, magábanvéve ebből még nem következik okvetlenül az, hogy a két krónika ne lehetne független egymástól. Hiszen elképzelhető, hogy a két statutumba külön-külön keletkezett krónikákat illesztettek be. Biztos megállapításra csak a két krónikaszöveg részletes összehasonlító vizsgálata vezethet. Kétségtelen, hogy a két krónika szövege közt tényleg fennálló, szembeötlően nagy egyezés az egymással való közvetlen kapcsolat valószínűségét magában is felszínre hozza. Felmerült ez a statútumokra való tekintet nélkül, pusztán a két krónika összehasonlítása nyomán is. Már Kaindl is mint legközelebb eső feltevést említette azt, hogy az egyik krónika a másik nyomán 1 Bunyitay i. m. 5. 1. 2 A Szent Istvántól vagy Szent Lászlótól való alapítás kérdésére nézve olv. Bresslau-tól a Neues Archiv, VIII. (1882) 594—5. 1. Pauler i. m. I2. 397. sk. 1. Bunyitay : A váradi püspökség tört. I. 29. sk. 1. és A váradi káptalan legrégibb stat. VI. sk. 1. 3 Ellenben Tkalcicnak 1345-i (helyesen : 1346-i), a kapcsolatok megállapítása szempontjából nagyon kecsegtetőnek látszó adata, hogy ekkor bizonyos ügyben János gercsei főesperes Jakab zágrábi és László csázmai préposttal együtt képviselte a váradi káptalan t a veszprémi káptalan előtt (i. m. Predgovor, IX. 1.), tévesnek bizonyul. Az oklevélnek Marcelovic-féle kivonatában, melyből Tkalcic adata származik (a zágrábi Egyet. Könyvtár 3341. sz. kéziratában), ëisic prof. úr szíves közlése szerint csakugyan nomine capituli Varadiensis történt a tiltakozás János veszprémi püspök, királyi kápolnaispán előtt. Azonban itt kétségtelenül tévedés van a regestában, mert a. felpanaszolt visszaélés, bizonyos birtoknak a tárnokmester által a város javára ítélése és a káptalannak mint patvarkodás miatt elítéltnek feltüntetése Grée (Zágráb) város és a zágrábi káptalan közti ügyben történt, amint ez a Smiciklasnál (Cod. dipl. XI. 289. és 311. 1.) közölt, erről szóló oklevelekből világosan kitűnik. 4 Az is többnek látszik a puszta véletlennél, hogy a XV. század elején egymásután két püspök : Eberhard és Scolari András jutott a zágrábi székről Váradra. Bunyitay i. m. I. 225. 232. 1.
