Századok – 1934

A .MAGYAK VÁROSTÖRTÉNET ELSŐ FEJEZETE. 33 illetve a káptalanok gyakorolták a iurisdietiót. Ennek megfelelően — az ellentétek újabb kiéleződése után — 1294 július 29-én III. András a királyi város és az érsek, illetve káptalanok közt folyó perben úgy ítélt, hogy a királyi város a jövőben sem az árkon kívül, sem pedig az árkon belül lakó érseki és káptalani polgárokat saját bírósága elé nem idézheti, felettük semmiféle címen iurisdietiót nem gyakorolhat és tőlük adót nem szedhet.1 További félreértések elkerülése végett az érseki, illetve káptalani iurisdictio alá tartozó, az árkon belül fekvő városi telkeket a király az ítéletlevélbe bele is foglalta. A királyi város az ítéletben csak ideig-óráig nyugodott meg. A III. András halálát követő zavarok alatt a város és a káptalan közötti súrlódások ismét napirenden voltak, úgy, hogy a várost 1315-ben Tamás esztergomi érsek újra kiközösítéssel fenyegette,2 majd négy évvel utóbb, miután a királyi város a káptalani polgárokat tovább is adóztatta és felettük ítélkezett, ki is közösítette.3

Úgy látszik azonban, hogy az érseknek ez a lépése nem járt a kívánt eredménnyel, mire a káptalan kísérletet tett arra, hogy az ügyet az 1320 november 1-én Székesfehérváron összeült országos zsinattal intéztesse el, a királyi város azonban a zsinat előtt nem volt hajlandó megjelenni, hanem csakis a király előtt.4

Kénytelen volt hát a káptalan is a királyhoz fordulni, de mintha az ítéletet már előre tudta volna, a királyi város eljárása miatt 1324 július 27-én a váci káptalan előtt is tiltakozott.5

Károly Róbert ugyanis egy, a királyi város által felmutatott hamis oklevél alapján a káptalant elmarasztalta, äZäZj ä káptalani város árkon belül fekvő részének censusát és iurisdictio ját a királyi városnak ítélte oda.6 Ez az ítélet teljesen beleillik Károly Róbert gazdaságpolitikájába, aki már trónjáért vívott harcaiban nagyon sokat köszönhetett az erős központi hatalom után sóvárgó városok támogatásának s később rájuk támaszkodva igyekezett királysága pénzügyeit rendbehozni.7 1 Archyepiscopales, capituli Strignon. et eeclesie sancti Thome populos, intra fossatum ciuitatis Strigon. et extra eonstitutos, пес in ius uocare, iudicis, iuratorum iudicio, пес ullam, nacta occasione aliqua, exigere collectam debeant, uel audeant ; пес in eos iurisdictionem, seu cohercionem aliqualem exercere . . . U. o. 2 Mon. eccl. Strigon. II. 712—713. 1. 3 U. о. II. 759—761. 1. 4 U. о. II. 784—785. 1. 5 U. о. III. 48—49. 1. 6 U. о. III. 58—61. 1. 7 Hóman : A magyar királyság pénzügyei és gazdaságpolitikája Károly Róbert korában 69—70. 1. Századok. 1934. I—III. 3