Századok – 1934
Értekezések - RÉVÉSZ IMRE: Szempontok a magyar „kálvinizmus” eredetének vizsgálatához 257
268 RÉVÉSZ IMRE. gel szemben — a Jézus és a Pál apostol arámi anyanyelvének ismerete.1 Már most, ezzel szemben egészen kétségtelenül ott áll az az ismeretes tény — amely valószínűleg az Asztalos gondolatmenetének is tudatalatti kiindulópontja volt — hogy a lutheri reformáció mégis csak a németséggel és közeli fajrokonaival nőtt legfőképen össze, nemcsak a birodalomban, hanem annak határain kívül, így hazánkban is. Viszont a helvétkálvini reformáció a legkülönbözőbb fajú és nyelvű népek között meg tudott gyökerezni, így a XVI. század folyamán a színmagyarság zöme is ezt karolta föl. Ennek a ténynek a magyarázata azonban legkevésbbé sem a nyelvi kérdés, hanem jóformán országonként és népenként más-más tényszövedék. Például annak, hogy a skandináv népek között, finn rokonainkat is melléjük véve, miért tudott máig egyeduralomra jutni a lutheri protestantizmus, csaknem kizárólag politikai okai vannak. Viszont annak, hogy a némettel elvégre még közelebbi faj rokon holland nép körében miért a kálvinizmus lett a protestantizmusnak nem kizárólagos, de uralkodó irányává, elsősorban Németalföld egyetemes művelődési viszonyaiban kell keresni a magyarázatát. (Magától értetődik, hogy az „első mozgató" mindenütt a vallási imponderabile és irreducibile). Hazánkat illetőleg pedig a dolog, azt gondolom, úgy áll, hogy a reformáció öt-hatféle, egymással szakadat lanul a legizgalmasabb és egész Európára kiterjedt szellemi harcot folytató fő- és mellékirányának rohanó és kavargó sodrában a német városaink teológusait és polgárságát a lutheránizmus mellett a vallási meggyőződés elsődleges erején kívül kétségtelenül hatalmasan segítette megrögződni az anyaországgal és népével való faji, lelki és művelődési közösségük eleven és folytonosan ápolt tudata, valamint — ezzel szoros összefüggésben — itthoni régi, erős és kiváltságos politikai és egyházi szervezettségük, amely persze különösen az erdélyi szászoknál szembeszökő, de kisebb mértékben csakúgy megvan a Szepességen, Nyugat- és Északnyugatmagyarországon is. Ennek a szervezettségnek az általános politikai és vallási bomlás és bizonytalanság korában hatalmas erősítő vakolatául tűnt fel a hazai német polgári tudat előtt az ágostai hitvalláshoz való kemény ragaszkodás és veszedelmes bomlasztójául minden, a lutheri alapon túlmenő vallási továbbtagozódás. Ha ez a gát -— a német faj - és kultúraközösség tudatával 1 Erről feltétlenül meggyőz, bár egyébként hellyel-közzel erősen kihívja a bírálatot \V. Elért nagyszabású műve : Morphologie des Luthertums I—II. 1931—32.