Századok – 1934

Szemle - Hoetzsch; Otto: Dokumente zur Weltpolitik der Nachkriegszeit. Ism.: Jánossy Dénes 255

SZEMLE. Tudja, hogy az újabb kritika e gyűjteményben hamisítványokat fedezett fel, azonban a benne megőrzött adatok nagy száma miatt szűkségesnek látja a munka megfelelőbb értékelését. Felfogásának helyességét igazolja dolgozatának eredménye. Cikke Ferldün II. kötetének a porta és a krimi kánok levelezésére vonatkozó 37 iratát, melyek a kezdetleges kiadványban rendszer és kritika nélkül vannak kiadva, most konjekturák alapján ellátja hozzávetőleges dátummal, időrendben csoportosítja, tartalmilag ismerteti, miáltal ez az anyag összefüggést nyer s áttekinthető és könnyebben használható lesz. Tschudi I. Szülejmánnak Bagdadban 1535 ápril eleje körül I. Ferdinándhoz intézett levelét közli a baseli egyetemi könyvtárban őrzött eredetije után facsimilében, török szöveggel és német fordítással. Ez tudtunkkal a legrégibb fennmaradt levél, melyet a porta Habsburg-uralkodóhoz intézett. Tartalma — Gritti megöletésének híre dacára békülékeny hangon szól, egyben győzelmi jelentés a perzsa hadjáratról — ismert lévén, a közlésnek főleg palaeografiai értéke van. Megemlítjük még, hogy J.-nak egy magyar tanítványa, Németh Gyula „Zum Begriff der tawba" címen a keresztény-mohamedán kapcsolatokhoz közöl adalékot. A kötet rendkívül változatos és értékes tanulmányait a szerkesztőnek J.-ról összeállított bibliográfiája zárja be. Fekete Lajos. Dokumente zur Weltpolitik der Nachkriegszeit. Eine Quellensammlung für den akademischen Unterricht und für die politische Praxis. In Gemeinschaft mit W. Bertram herausgegeben von Otto Hoetzsch. 1932. Leipzig und Berlin. Teubner. Heft 2. Abrüstung und Sicherheit. 8° VIII +142 1.; Heft 6. Der europäische Osten. VII + 135 1.; Heft 7. Südosteuropa und naher Orient. VIII+ 203 1. H. a berlini egyetemen a keleteurópai tanszék tanára, a porosz közoktatásügyi minisztériumtól még 1927-ben megbízást nyert, hogy az egyetemi ifjúság külpolitikai tájékoztatása céljából tartson a nemzetközi politika problémáiról és alakulásáról rendszeres előadásokat. Hogy feladatának jobban megfelelhessen, előadásaival egyidejűleg külpolitikai szemináriumot nyitott, ahol a világháború után kötött nemzetközi szerződéseket behatóan ismertette, hallgatósága forrástanulmányainak megkönnyítése végett pedig egy 12 füzetből álló okmánytársorozat kiadását indította meg. A sorozatnak eddig megjelent második füzete a leszerelés és biztonság érdekében kötött nemzetközi megállapodásokat ismerteti részben teljes szövegben, részben kivonatban a versaillesi békeműtől a leszerelési konferencia főbizottságának 1932 július 23-i határozatáig. A kiválogatott okmányok közt jelentős helyet foglal el a nemzetközi vitás ügyek békés szabályozására irányuló ú. n. genfi jegyzőkönyv, melyet Politis és Benes jelentései és tervezetei alapján az V. népszövetségi ülésszakon 1924-ben szövegeztek meg. Ennek a jegyzőkönyvnek bár éles logikával, de tisztán teoretikus alapon összeállított pontjai — amelyeknek egyébként egyetlen pozitívuma az a dilatórius megállapítás, hogy 1925. június 15-én egy nemzetközi leszerelési konferenciának kell egybegyűlnie — a német birodalmi kormány éles kritikáját hívták ki. A Wilhelmstrasse a genfi jegyzőkönyet ahhoz a kísérlethez hasonlította, mely a tetőnél akarja a házépítést elkezdeni. Ezzel a hasonlattal kifejezésre óhajtotta juttatni azt a meggyőződését, hogy a háborút nem tij háborúra való előkészülettel, hanem csakis a világbéke mélyen fekvő, zavaró okainak felkutatásával és kiküszöbölésével lehetne a legcélszerűbben elkerülni. Az egyes nemzetek komoly leszerelési készségét palástoló végeláthatlan szócsata vonul el a további okmánykivonatokban