Századok – 1934

Történeti irodalom - Brückner; Alexander: Dzieje kultury polskiej. I–III. k. Ism.: Komoróczy György 236

TÖRTÉNETI IRODALOM. 237 Pózén környéki nagylengyelek, a Varsó környéki mazoviaiak, a Krakó vidéki kislengyelek, valamint a Boroszló környéki sziléziaiak partikuláris széthúzását és ezzel lehetővé tették az egységes lengyel nép kialakulását és kultúrfejlődését. Idegen behatásoknak, mint minden fejlődő nép, a lengyel is alá volt vetve. A német kolonizáció magával hozta a már ott meglévő társadalmi életformákat, a cseh államélet a kancellária és más intézmények felbukkanására volt befolyással, a francia kapcsolatok pedig az iskolaügyet befolyásolták erősen. Mindezeknek hatása alatt haladt Lengyelország a rendiség felé, amely a XV. században már megteremtette a társadalmi rétegeknek rendekké tagolódását. Irodalmi életet is éltek ezek a rendek, nagyon pártolták az iskolaügyet, úgyhogy Lengyelország a XV. században — a magasabb osztályok életnívóját illetőleg — nem állott a nyugateurópai színvonal alatt. Az egyház különösen sokat áldozott a gondolat szabadabbá tételében. A külföldön tanult papok, bár nagyon hozzájárultak az intellektuális élet emeléséhez, mégis —• a világias kultúrának sokszínű kibontakoztatásával — inkább a süllyedés felé vitték a lengyel népet. Sok kiváló tudóst vetett fel a XV. század élethulláma, nem volt szegény írókban sem, de a nagy tömegek rendkívül primitív fokon éltek. Igénytelenek, vallásosságuk a legszélsőségesebb formalizmus. Ezekután természetes, hogy a XVI. század Lengyelország tömegeinek életében semmiféle változást nem hozott. A reformáció gondolati termékeit nem értették meg, lelkűktől idegen volt magának az istentiszteletnek a módja is. Az új tanok a magasabb körökben helyenkint elterjedtek, de inkább a németek között. Ha a lengyel tömegek ugyanazok is maradtak, a vezető rétegek annál szomjasabb sóvárgással lendültek a humanizmus külső régiói felé. Emelkedett az irodalom szintje, mennyiségi javulás mutatkozik a tudományos könyvekben, a krakói egyetem mellett Zamoyski egy college royal felállítását tervezi a párizsinak mintájára, az anyagi kultúra terén fokozódik a kereskedelem, kibővül forgalmi köre nyugat és dél felé, — egyszóval a XVI. század nagyon megélénkíti Lengyelországot, sok nyugateurópai jellegű eredménnyel gazdagítja a lengyel életet. Belsőleg a nép ugyanaz maradt, az erkölcstelenség nem javult, a szellemi élet csupán szélesült, de nem mélyült ; a kereskedelmi organizáció megmaradt a középkori keretekben, az ipar még mindig csak háziipar volt ; a társadalmi életre pedig csak káros volt a humanizmus befolyása. A nemességnek egyetlen ideálja volt : rodowitrác, a születési előjog. A jobbágy teljesen lezüllött, — csak élt, mint háziállatai. Föliiletes volt az egész kultúra, a zene, a költészet, az építészet egyaránt. 1056—1732 körül Lengyelország jóformán csak vegetál ; szellemi és államélete majdnem semmi, katonai felvonulások, háborúk töltik ki az életkeretet. Az állam egyedüli ura a hetman, legfőbb orgánuma a sejm, amelynek tagjait a zsidók és mások megvesztegetik, csak tengődik a gazdasági élet, a szelleminek