Századok – 1934
16 FliEIDELL AMBRUS. alapítások Németországban is csak a XII. században kezdődtek1 és különben a magyar viszonyok IV. Béla idejében is alig voltak még megérve arra : a magyar városok túlnyomó részének gazdasági alapjai még a IV. Béla korát követő évtizedekben, sőt évszázadokban is, mező- és szőlőgazdálkodáson nyugodtak. Mint már Szalay József rámutatott,2 maguk a magyar királyok is — legalább az Árpád-korban -—- nem annyira kereskedelmi és ipari kiváltságokkal, mint inkább földadományokkal véltek a magyar városok számára biztos anyagi bázist teremteni. Erre vall Nagyszombat esete, amikor a király nemes embertől vett el birtokot, hogy azt a városnak adhassa,3 vagy még inkább Zólyomé, amelynek lakosai szétmenéssel fenyegetőztek, ha újabb birtokot nem kapnának.4 Különösen IV. Béla korából egész csomó adománylevelet ismerünk, amelyben részben újonnan alapított, részben régebbi városnak a határát toldja meg a király egy-egy darab puszta vagy elhagyott földdel, nem ritkán lakott községgel is.5 Nem egy esetben különben az is kimutatható — és ezzel nem mondunk újat, — hogy a IV. Béla-féle városalapítás nem nemzetgazdasági, hanem honvédelmi célokat szolgált, akárcsak I. Henrik X. századi városalapításai Szászországban. Mint ahogyan annak idején I. Henrik „városai" azzal a céllal alapíttattak, hogy a hozzátartozó körzet lakosságának veszély idején menedéket nyújtsanak,6 úgy akarta országát IV. Béla is nemcsak a tatárok, hanem más ellenség ellen is, erős falú városokkal megvédeni. Világosan kifejezésre jut ez mindjárt az egyik legfontosabb középkori magyar városnak, Zágrábnak 1242. évi szabadalomlevelében is,7 még érthetőbben jelöli meg azonban a város alapításának célját Béla király 1266-ban adott új privilégiumában : mivel a tót hercegség határait folytonos betörésekkel zaklatták, azért 1 Rietschel : Markt und Stadt 109. 1. 2 I. m. 17. 1. és u. a. : Városaink nemzetiségi viszonyai a XIII. században. Századok, XIV. (1880.), 543. 1. 3 Fejér VII. 1. 285—286. 1. 4 Fejér IV. 3. 142—143. 1. 5 Szentpéterv 791. sz., Fejér IV. 2. 457., IX. 1. 454. 1., Wenzel XI. 373., 410. 1., Fejér IV. 2. 211., 213. 1., Sopronm. okit, I. 32. 1. stb. 6 Rodenberg, С. : Die Städtegründungen Heinrichs I. Mitteilungen des Instituts für österreichische Geschichtsforschung, XVII. (1896.), 161. 1. 7 placuisset . . . illam partem regni ad securitatem confinii et alia commoda munire et firmare . . . Endlicher 451—455. 1., Mon. civ. Zagrabiae I. 15—16. 1.
