Századok – 1934

12 FliEIDELL AMBRUS. az eszéki vásárvám pedig már a XII. század végén a cikádori apátság kezén volt j1 világi földesúr birtokában azonban vám jövedelmet ezidőben még nem találunk s egyébként is kérdéses, vájjon a magyar városok kialakulása szempontjából mekkora lehet a jelentősége annak, hogy egyik-másik vásár vámja jövedelmét részben, vagy akár egészben egyházi vagy világi földesúr szedi be. A nem királyi birtokot képező vásárvám jövedelem ekkor még különben sem lehetett nagy, hiszen III. Béla király még azt állította, hogy a vásárvám mind az övé Magyarországon.2 Sokkal nagyobb jelentősége van ebből a szempontból annak, hogy a XIII. század küszöbén vásárjogot is kezdenek már a királyok adományozni, bár ezeknél is sokszor bizonytalan még, vájjon valóban vásártartási jogot, vagy csak az engedélyezett, királyinak tekintendő vásárnak a jövedelmét, a vámot adományozta-e a király. A kettő között lényeges különbség van ugyanis, mert a vásár jognak a vásár feletti iurisdictio is tartozéka, míg a vám adományozása esetén a iurisdictio3 nem került szükségképen az adományos kezébe s tagadhatatlan, hogy a vásár feletti iurisdictiónak várostörténeti szempontból fontos szerepe volt. Anélkül, hogy a XIII. század küszöbén kezdődő vásárjogadományokat közelebbről vizsgálnánk, röviden csak annyit állapítunk meg itt, hogy azokon a helyeken, ahol Imre és II. András király egyházaknak, vagy magánosoknak vásár tartását megengedték, egyetlen egy város sem alakult. A borsmonostori apátság tulajdonát képező Kedhelyen és Micskén4 s az esztergomi érsekség Gerle nevű birtokán5 éppen úgy nem követte fejlődés a vásáralapítást, mint Bakusin, ahol a topuszkói apátságnak II. András adott vásár tartására engedélyt,6 vagy a liptói Magyarfaluban, ahol Beucha, Hauck és Polko nemesek II. Andrástól 1230-ban kaptak vásártartási engedélyt.7 Szabályt erősítő kivételnek csupán a pozsonymegyei 1 U. о. II. 280. 1. 2 Hóman B. : Magyar pénztörténet. Budapest, 1916., 454 kk. 1. 3 Schröder, R.—Kiinssberg, E. : Lehrbuch der deutschen Rechtsgeschichte. VI. Aufl., Berlin, 1919—, 693 kk. 1., Silberschmidt, W. : Bedeutung der Gilde für die Entstehung der italienischen Städtefreiheit. Zeitschrift der Savigny-Stiftung, Germ. Abt. LI. (1931.), 171 kk. 1. 4 Nagy I. : Sopron vármegye története. Oklevéltár. Budapest, 1889—, I. 4. 1. Fejér III. 1. 457. 1. 5 Wenzel G. : Árpádkori új okmánytár. Pest. I860—, VI. 307. 1., Iínauz I. 184. 1. 6 Wenzel XI. 127. 1., Smiciklas III. 121. 1. 7 Szentpétery : Regeszták 460. sz.