Századok – 1934

Értekezések - PLEIDELL AMBRUS: A magyar várostörténet első fejezete I. - 158

A MAGYAR VAROSTÖRTÉN KT ELSŐ FEJEZETE. 185 vezér és minden előkelői Magyarország valamennyi vitézével együtt bemenének Attila király városába, ahol látták a királyi palotákat, némelyeket földig romban, másokat nem, és szerfölött csodálták ezeket a kőépiileteket s kimondha­tatlanul örültek rajta, hogy harc nélkül foglalták el Attila király városát, ... és naponként vendégeskedtek nagy örömben Attila király palotájában, — nyilvánvaló,' hogy Aquincum kőházainak egy része a krónika keletkezésekor fennállott még és azokat a sátorokhoz, kezdetleges faházakhoz és sárból gyúrt épületekhez szokott magyarok erősen meg­bámulták. Egészen természetes, hogy a magyarság fantáziáját foglal­koztatta a különös város eredete s a magával hozott hún hagyományokra támaszkodva, Attila városának tartotta azt ; talán felesleges azonban hangoztatni, hogy ez a hit csakis itt, Pannóniában alakulhatott ki, éppen Attila és az itt talált város nevének hasonlósága alapján. Mint tudjuk. Aquincum neve a vizet jelentő kelta „ak" szóból ered, — talán a hévizek­kel kapcsolatban — sa várost a köznép Acincum-nak, Acin­cus-nak is nevezte.1 Az Acinous, Acincum név Acingus, Acin­gum alakja azután Acinburg, Acilburg, majd Ecelburgu alakra torzult, talán éppen a X—XI. századi magyar hún­hagyomány hatása alatt, annál is inkább, mert ahogy Ano­nymus nem hitt, valószínűleg XI. századi paptársai sem hitték a parasztok hamis meséit és sokkal többre becsülték annál a maguk tudós magyarázatát.2 Ezt a magyarázatot pedig az, hogy Attila (Etele) neve a magyarok előtt nagyon is ismeretes Atël (Etil) szóval majdnem azonos hangzású volt s ez a szó szintén vizet jelentett,3 kétségtelenül alá is támasz­totta. Hogy valóban a római Aquincum név képezte az egész névetimológia alapját, mutatja az is, hogy a város másik nevének, Buduyárnak a töve sem egyéb, mint a kelta ak= víz szó szláv fordítása, -—- köztudomású, hogy a szlávok ritkán vesznek át régi helyneveket, hanem saját nyelvükön nevezik azokat, — s ugyanaz a tudós etimológia, amely Acincumban megtalálta az Attila személynevet, a hún­hagyományra támaszkodva, a woda szóból eredő helynevet 1 Mint említettük, Sidonius Apollinaris az У. század máscdik felében a várost Acinous névvel nevezi. Mon. Germ. Auct. Ant. VIII. 190. 1. 2 V. ö. Nagy G. : Budapest-lóversenytéri népvándorláskori lelet. Arch. Ért. XV. (1895.), 125—6. 1., Salamon : Budapest törté­nete, II. 49—55. 1. 3 Magyar Etymologiai Szótár, szerk. Gombocz Z. és Melich J., Budapest, 1914—, I. 170—71. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents